hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az új tb-törvény néhány kisebb, de jelentős módosítása

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Július 15-étől számos pontjában módosult a július 1-jén hatályba lépett új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény). E változások között vannak nagyobb horderejűek (mint például a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó minimum járulékfizetés bevezetésének szeptember 1-jére történő halasztása), de akadnak „apróbbak” is, amelyek szinte elbújnak a jogszabályt olvasók szeme elől. A következőkben elsődlegesen ezekkel foglalkozunk, kitérve néhány, sokak számára problémát jelentő kérdésre.

Ahogy a bevezetőben említettük, a minimális járulékfizetésre vonatkozó szabályokat a Tbj. 104. paragrafusának (7) bekezdése értelmében csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A „csúsztatást” alapvetően az tette szükségessé, hogy így a bértámogatásban részesülő – dolgozóikat részmunkaidőben foglalkoztató – munkaadók mentesüljenek a minimális járulékfizetés alól. A tényleges munkabér és a minimális járulékalap után fizetendő társadalombiztosítási járulék ugyanis a foglalkoztató terhe.

Ezt a Tbj. 77. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti is. E szerint, ha a tárgyhónapban a járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. E tekintetben nem alkalmazhatók a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó 82. paragrafus szerinti szabályok, azaz a különbözet később sem hárítható át a dolgozóra. 

Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék alapja (függetlenül annak megosztásától) a biztosított ellátási alapját képezi, illetve figyelembe veendő a kereseti korlát (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) számításánál. A családi járulékkedvezmény összegének megállapításánál viszont nem!

A Tbj. 34. paragrafusának (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az szja-törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Tehát, ahogy az egyéni vállalkozó csak a tényleges kivétje után érvényesítheti a családi kedvezményt, úgy a munkavállaló is csak a tényleges jövedelmét veheti alapul.

És ha már szóba került a családi kedvezmény, a jogszabály szövegének egy ezzel kapcsolatos, július 15-étől hatályos módosítására is fel kell hívnunk a figyelmet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az említett módosítást, és bemutatjuk a tanulószerződéses diákok foglalkoztatására vonatkozó kacifántos járulékváltozásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés során

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Csoportos személyszállítás - visszaigényelhető áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5 százalékos áfa, ha egyéni vállalkozó az építtető

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink