MRP: változás a javadalmazási politika feltételeiben

Megosztás Tetszik

Az Országgyűléshez benyújtott őszi adócsomag (T/2931) az MRP törvény módosítására több javaslatot is tartalmaz.

Jó hír, hogy a Javaslat nem érinti az MRP szervezetből származó jövedelmek adózását. Ugyan a nyáron elfogadott törvénycsomag – mely január 1-jétől alkalmazandó – annyiban hatással lesz az MRP-ből származó jövedelmek adózására, hogy a kifizetett, juttatott jövedelmek után a jövedelmet szerző magánszemélynek nem egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban ehót), hanem szociális hozzájárulást (a továbbiakban szochót) kell fizetnie. Sőt a 450 ezer forintos eho korlát is változik oly módon, hogy mindaddig kell szochót fizetni, amíg az összevont jövedelem és a törvényben felsorolt úgynevezett forrásadós jövedelem együttesen el nem éri tárgyévben a minimálbér 24-szeresét.

Ennek következtében, amennyiben a minimálbér összege a jelenlegi 138 ezer forint helyett 150 ezer forintra emelkedik, akkor ez a jövedelem határ 3,6 millió forint lesz, mely felett már nem kell az MRP-ből származó jövedelmek után sem 19,5 százalék szochót fizetni. Jelenleg ez a határ a 14 százalékos ehofizetés vonatkozásában – figyelemmel a 450 ezer forintos korlátra és a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegére – 6,429 millió forintos munkaviszonyból származó jövedelemnek felel meg.

E változásnak köszönhetően a bérből és fizetésből élők alacsonyabb jövedelem mellett elérik, hogy nem kell például az osztalékjövedelem után szochót fizetni.

Mindent egybevetve, továbbra is igen kedvező adózási feltételek mellett juthat a magánszemély MRP keretében jövedelemhez, ugyanis MRP-n keresztül juttatott, bármelyik jogcímen megszerezhető jövedelem után legfeljebb 15 százalék szja-t és esetleg 19,5 százalék szochót kell fizetni.

Az adóteher mértékét tekintve nem várható a jelenlegi törvénycsomagban változás, de az MRP törvényben tervezett módosítások az MRP alapításának és működtetésének feltételeit jelentősen befolyásolják, sőt néhány esetben kifejezetten szigorítják. A teljesség igénye nélkül néhány érdekességet emelnék ki a benyújtott törvényjavaslatból.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan változnának a munkavállalói részvényjuttatás szabályai, illetve az ilyen értékpapírok tartási kötelezettségei!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeket itt olvashat!