hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Életbiztosítás, utazási bérlet adózása 2019-ben

  • adozona.hu

Hogyan kell adózniuk a cégeknek a már korábban megkötött életbiztosítások, valamint az utazási bérlet juttatása után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

„Egy kft. 2016-ban életbiztosítást kötött tagja számára, a kedvezményezett a feleség. Ez eddig adómentes volt. A HVG Adó különszámban azt olvastam, hogy a már megkötött biztosításokra átmeneti szabály van, azok 2019-ben még nem adókötelesek. Ez így van? Az utazási bérlet 2019-ben bérként adózik. Ez a gyakorlatban hogyan működik? Kell a bérletről számlát kérni? Ha igen, a cég vagy a dolgozó nevére? A cégben költségként el lehet számolni?” – kérdezte olvasónk. A kérdésből nem derül ki pontosan, milyen életbiztosításról van szó. Ha a kft. által fizetett díj 2018-ban valóban adómentes volt, akkor feltételezhető, hogy kockázati biztosításra vonatkozik a kérdés – mutatott rá válasza elején szakértőnk.

A 2019. január 1-jétől hatályos szja-törvény szerint fő szabályként kizárólag adóköteles díjú személybiztosítás (tehát például kockázati biztosítás) köthető a magánszemély javára. Ugyanakkor a szja-törvény 95. paragrafus (6) bekezdésének átmeneti rendelkezése értelmében az adóköteles díjú személybiztosításokra (így a kockázati biztosításra) vonatkozó 2018. december 31-én hatályos előírásokat még a 2018-ban kezdődő biztosítási évben a szerződés fordulónapjáig, de legfeljebb 2019. december 31-éig alkalmazni kell.

Ez azt jelenti, hogy ha például a biztosítási év fordulóhónapja 2018. szeptember, akkor a 2019. január-augusztus hónapokra még alkalmazhatók a kockázati biztosítás díjára vonatkozó adómentességi rendelkezések. Továbbá, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a szja-törvény 1. számú mellékletének a díjfizetés időpontjában hatályos 6.3. alpontja szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni.

Ha tehát az adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre – például balesetre – tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi 15 ezer forintos összeghatárt. A biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén járó napi térítés ugyanis a 2018. december 31-éig hatályos szabályok alapján napi 15 ezer forintig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.

A kérdésből az sem derül ki pontosan, hogy milyen utazási bérlet juttatásáról van szó. A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése szerinti bérletre vonatkozó előírások változatlanok. A helyi utazási bérlet azonban már nem adható egyes meghatározott juttatásként, hanem azt a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Az egyik lehetőség, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)-(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafusának (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni. Ebben az esetben tehát a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat is a dolgozó béréből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó keresete ne csökkenjen, nincs akadálya, hogy a cég olyan „bruttó” összeget állapítson meg (számfejtsen) munkaviszonyból származó jövedelemként, és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho) együtt számoljon el személyi jellegű ráfordításként, valljon be a 08-ason és igazoljon a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Például, ha a bérlet ára 10 000 forint, ahhoz, hogy dolgozó nettó bére ne csökkenjen, 15 038 forint bruttó összeget + 3159 forint szochót és szakhót kell személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni, továbbá 2256 forint szja-t és 2782 forint árulékot kell az adóhatóságnak befizetni, így a szja és a járulékok levonása után (15 038-5038=10 000) maradó összeg éppen megegyezik a bérlet árával.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Földmunkák számlázása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

485/2020. kormányrendelet

Széles Imre

tb-szakértő

EU-n kívüli eszközbeszerzések

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close