Életbiztosítás, utazási bérlet adózása 2019-ben

Megosztás Tetszik

Hogyan kell adózniuk a cégeknek a már korábban megkötött életbiztosítások, valamint az utazási bérlet juttatása után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

„Egy kft. 2016-ban életbiztosítást kötött tagja számára, a kedvezményezett a feleség. Ez eddig adómentes volt. A HVG Adó különszámban azt olvastam, hogy a már megkötött biztosításokra átmeneti szabály van, azok 2019-ben még nem adókötelesek. Ez így van? Az utazási bérlet 2019-ben bérként adózik. Ez a gyakorlatban hogyan működik? Kell a bérletről számlát kérni? Ha igen, a cég vagy a dolgozó nevére? A cégben költségként el lehet számolni?” – kérdezte olvasónk. A kérdésből nem derül ki pontosan, milyen életbiztosításról van szó. Ha a kft. által fizetett díj 2018-ban valóban adómentes volt, akkor feltételezhető, hogy kockázati biztosításra vonatkozik a kérdés – mutatott rá válasza elején szakértőnk.

A 2019. január 1-jétől hatályos szja-törvény szerint fő szabályként kizárólag adóköteles díjú személybiztosítás (tehát például kockázati biztosítás) köthető a magánszemély javára. Ugyanakkor a szja-törvény 95. paragrafus (6) bekezdésének átmeneti rendelkezése értelmében az adóköteles díjú személybiztosításokra (így a kockázati biztosításra) vonatkozó 2018. december 31-én hatályos előírásokat még a 2018-ban kezdődő biztosítási évben a szerződés fordulónapjáig, de legfeljebb 2019. december 31-éig alkalmazni kell.

Ez azt jelenti, hogy ha például a biztosítási év fordulóhónapja 2018. szeptember, akkor a 2019. január-augusztus hónapokra még alkalmazhatók a kockázati biztosítás díjára vonatkozó adómentességi rendelkezések. Továbbá, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a szja-törvény 1. számú mellékletének a díjfizetés időpontjában hatályos 6.3. alpontja szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni.

Ha tehát az adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre – például balesetre – tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi 15 ezer forintos összeghatárt. A biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén járó napi térítés ugyanis a 2018. december 31-éig hatályos szabályok alapján napi 15 ezer forintig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.

A kérdésből az sem derül ki pontosan, hogy milyen utazási bérlet juttatásáról van szó. A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése szerinti bérletre vonatkozó előírások változatlanok. A helyi utazási bérlet azonban már nem adható egyes meghatározott juttatásként, hanem azt a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Az egyik lehetőség, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)-(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafusának (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni. Ebben az esetben tehát a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat is a dolgozó béréből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó keresete ne csökkenjen, nincs akadálya, hogy a cég olyan „bruttó” összeget állapítson meg (számfejtsen) munkaviszonyból származó jövedelemként, és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho) együtt számoljon el személyi jellegű ráfordításként, valljon be a 08-ason és igazoljon a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Például, ha a bérlet ára 10 000 forint, ahhoz, hogy dolgozó nettó bére ne csökkenjen, 15 038 forint bruttó összeget + 3159 forint szochót és szakhót kell személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni, továbbá 2256 forint szja-t és 2782 forint árulékot kell az adóhatóságnak befizetni, így a szja és a járulékok levonása után (15 038-5038=10 000) maradó összeg éppen megegyezik a bérlet árával.