További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfalevonás személygépkocsi bérlésénél 2019-től – 3. rész

  • dr. Kelemen László
1

A bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályok változásával foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében egyebek között az 50 százalékos, illetve az üzleti használattal arányosított levonás részleteit elemezzük. Ismertetjük a kizárólag adóköteles, illetve kizárólag magáncélra használt autókra vonatkozó előírásokat.

2019. január 1-jétől a nem kizárólag üzleti célokra használt személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok választhatnak, hogy

♦      az előzetesen felszámított áfa 50 százalékát levonják, vagy
♦      élnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és a jelenleg hatályos szabályokat alkalmazzák, azaz vagy útnyilvántartás vezetése mellett az adóköteles üzleti használat arányában vagy az ellenérték fejében teljesített hasznosításra tekintettel élnek adólevonási jogukkal a bérleti díj / lízingdíj vonatkozásában.

Az irányadó adóhatósági tájékoztató értelmében levezethető, hogy az adóalanyok az egyes személygépkocsikra érvényesítik választási jogukat: azaz több autó bérbevétele esetén akár autónként is dönthetnek arról, hogy útnyilvántartást vezetnek, vagy az 50 százalékos levonási jogukat érvényesítik. A továbbiakban elemezzük az egyes opciókat:

Az 50 százalékos levonási jog választása

A fentiek szerint tehát ha az adóalany a személygépkocsit bármilyen mértékben adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja, de nem kíván útnyilvántartást vezetni, úgy 50 százalékos adólevonási joggal élhet.

Kérdésként felmerül, hogy hogyan is lehet igazolni azt, hogy az autó adóköteles hasznosításra került. Itt – a hasonló szabályozás miatti analógia okán – érdemes megvizsgálni „a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó áfalevonási tilalom” című adóhatósági tájékoztató rendelkezéseit. A tájékoztató szerint:

„Az áfatörvény 2013. január 1-jétől hatályos 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfatartalmának 50 százaléka. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonban az áfa levonható, ha az ilyen szolgáltatások igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az áfatörvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. 

Az áfatörvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban – figyelemmel az áfatörvény 120. §-ának szabályára – elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Ha igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az áfatörvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben a bevezetőben említettek mellett kitérünk az (al)bérletbe adott, továbbá az adómentes tevékenységet is végzők személygépkocsijainak áfalevonására!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról közölt korábbi cikkeinket itt olvashatja el!
.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

A kiváló elméleti tájékoztatás mellett imhol egypár gyakorlati észrevétel:

1.
A biztosítási díjakat jelenleg külön és direkt szerződéssel javasolják megkötni a bérbeadók, lízingbeadók, mert a NAV nem jól alkalmazza ezen díjak áfa mentes továbbszámlázásra vonatkozó EUB ítéletet (C-224/11).

2.
A gyakorlatban a biztosítók nem fogadják el, ha egy gazdálkodó "2"-es adószám mellett közli, hogy nem jogosult az áfa 50%-os levonási jogra. Így komoly vita adóhathat azoknál, akik nem alklmazzák az 50%-os szabályt, mondván, hogy magáncélra szerezték be az autókat és semmilyen üzleti célú felhasználást se fognak semmilyen módon se mérni és bizonyítani. A NAV több biztosítót (pl. ALLIANZ), többször felszólított, hogy ne erőltesse az 50%-ot, ha az adózó úgy nyilatkozik, hogy nem jogosult annak érvényesítésére.

3.
A NAV gyakorlata zavaros a 10% körüli maradványértéken - látszólag más adózó által - megszerzett személygépkocsi esetén. Egyes revizorok képesek egyéni juttatásként - bérként - megadóztatni az ilyen olcsón megszerzett jármű esetét. Más revizoroknak meg fogalmuk sincs...

4.
A személygépkocsi magáncélú használata - tekintet nélkül a körülményekre - juttatás, amely mentes a jövedelemadóztatás alól (Szja tv. 1. sz. mell. 8.37), mert cégautóadót kell fizetni. Ezért az üzemanyagot is személyi jellegű juttatásként kellene elszámolni, nem anyagköltségként. Ezt néhány önkormányzati adóellenőr tudja...

5.
Levonási tiltással nem lehet levonási jogot garantálni. Így a sluszpoén az, hogy a NAV az 50%-os levonási joghoz is "valamennyi" üzleti célú használat bizonyítását követelheti meg. Van olyan revizor, aki ezt tudja, más revizorok vakon elfogadják az 50%-os levonási hányadot.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szja-bevallás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Behajthatatlan követelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X