Határon átnyúló fizetésképtelenség – módosul a csődtörvény

Megosztás Tetszik

Változna a csődtörvény: a kormány által még nem tárgyalt jogszabálytervezet célja a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások harmonizációja.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tervezet a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó kiegészítő szabályokat tartalmaz, igazodva az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendeletéhez.

Az uniós rendelet – amelynek előírásai a tagállamokban kötelezően és közvetlenül alkalmazandók – a 2017. június 26-át követően megindított fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozik.  Tekintve, hogy a ránk is kötelező jogi norma hamarosan hatályossá válik a tervezet a rendelet alkalmazásához szükséges fogalmakat és eljárásjogi szabályokat tisztázza.

A tervezet a 2015/848 EU rendelethez igazodva pontosítja és kiegészíti a csődtörvény gazdálkodó szervezet fogalmát és több új definícióval bővíti az értelmező rendelkezéseket. Bevezetésre, illetve az uniós rendeletből átvételre kerül például a fizetésképtelenségi szakértő, a fizetésképtelenségi főeljárás, a területi fizetésképtelenségi eljárás és többek között a külföldi hitelező fogalma is.

Így a fizetésképtelenségi szakértő megnevezés alá tartozhat majd a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint minden egyéb külföldi fizetésképtelenségi szakértő, aki a kijelölését a tervezetnek megfelelő módon igazolni tudja.

Az új értelmező rendelkezések fizetésképtelenségi főeljárásként definiálják annak a tagállamnak a bírósága által indított fizetésképtelenségi eljárás, amelyikben az adós fő érdekeltségi központja fekszik.

A fő érdekeltségi központnak a tervezet a rendeletből átvett értelmezés alapján elsődlegesen a székhelyet, magánszemély esetén a szokásos tartózkodási helyet tekinti.

Területi fizetésképtelenségi eljárásként határozza meg azt az eljárást, amelyet a fő érdekeltségi központ tagállamán kívüli tagállam bírósága indíthat meg, ha ott az adós telephellyel rendelkezik. Az ilyen – telephely tagállamában indított – eljárás csak annak a vagyonnak a terhére folytatható, amely a telephely tagállamában található.

A tervezet a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások sajátos szabályait a csődtörvényben egy új alcím alá helyezi, melynek címe: „A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó sajátos rendelkezések” lenne.

Az új alcím alatt a törvénytervezet aktualizálja a más tagállamában indult fizetésképtelenségi eljárás magyarországi közzétételére vonatkozó korábbi rendelkezéseket, rendelkezik a másik tagállamban indított területi eljárásoknak más típusú területi eljárássá alakítására, továbbá az eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó szabályokról.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen ismertetjük a csődtörvény tervezett módosításait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.