adozona.hu
Rés az adócsomagban: amire hiába vártak a katás nyugdíjasok
//adozona.hu/2016_os_valtozasok/Katas_nyugdijasok_bizonytalansagban_amit_ne_32P2WF
Rés az adócsomagban: amire hiába vártak a katás nyugdíjasok
A tb-törvényt is módosítja a múlt héten a parlament elé terjesztett adócsomag. Három ponton változik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), egy nagyon is szükséges módosítás viszont kimaradt a javaslatból.
Kisadózók
Mint ismert, a kisadózást (katát) választók nem fizetnek tb-járulékot, hanem tételes adó megfizetésével róják le a közterheket. Ezt a tényt rögzíti a kiegészítő javaslat, mely szerint a kisadózók az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék-kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
A Tbj. második, szintén kisadózásra vonatkozó kiegészítése a bejelentési kötelezettségre vonatkozik. A Tbj. szerinti biztosítottat be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Ettől eltér a kisadózók bejelentése. Esetükben a bejelentési kötelezettséget a T101 jelű adatlapon kell teljesíteni. Az eltérő bejelentési kötelezettségre tekintettel került bele a Tbj.-be, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
Meg kell jegyezni, hogy továbbra sem rendezi a módosító csomag azt a kérdést, hogy kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot a kisadózó vállalkozás mellett kiegészítő tevékenységet folytatónak?
Azaz, ha valaki kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül, akkor a kisadózó vállalkozásában 25 000 forint tételes adót fizet. A kisadózást szabályozó törvény, hogy a tételes adó az egészségügyi szolgáltatási járulékot is tartalmazza. A Tbj. ugyanakkor előírja, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
A probléma forrása a nem egységes jogértelmezés. Van olyan álláspont, mely szerint a Tbj.-től független a kisadózókról szóló törvény, és erre tekintettel a tételes adó megfizetése mellett le kell róni a Tbj. alá eső másik vállalkozásban az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A másik álláspont szerint nem kell megfizetni a nem katás vállalkozásban az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól is.
Az egyértelmű jogértelmezéshez szükséges lenne a jogszabályban csak egy kis mondatrésszel rendezni ezt a kérdést, például úgy, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban – beleértve a kisadózást választó vállalkozást is – kell megfizetni.
Statisztikai adatszolgáltatás
A törvénycsomag harmadik Tbj.-t érintő módosítása a statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozik. A törvényjavaslat indokolása alapján azért került be a törvénytervezetbe ez a javaslat, mert az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015/759 Európai Parlamenti rendelet alapján a KSH jogosult a közigazgatási nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre, a nyilvántartásokból származó adatok felhasználására, a statisztikákba történő beépítésére.
A KSH feladatellátásához szükséges, hogy a nyilvántartásból származó adatok egyedi azonosításra alkalmasak legyen, egyrészt az adatszolgáltatói kör teljességének biztosításához, valamint az adatminőség ellenőrzéséhez és javításához”. Mindezek alapján a Tbj.-t kiegészítő javaslat úgy rendelkezik, hogy
– a személyi (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születési év, hónap és nap),
– a családi állapotra, az állampolgárságra vonatkozó,
– a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vonatkozó,
– a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó,
– az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,
– a jövedelemre vonatkozó,
– társadalombiztosítási azonosító jel
adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.
OLVASSA EL korábbi írásainkat is a 2016-os változásokról!
Hozzászólások (0)