Megbízási vs. biztosítotti jogviszony

Megosztás Tetszik

Az elmúlt néhány hétben több kérdés is érkezett megbízási jogviszonnyal kapcsolatban, ami azt jelzi, hogy bármilyen sok szó is esett is e tevékenységről, nem haszontalan az ismétlés, illetve a sokszor felvetett problémák más nézőpontból való megközelítése.

A megbízás társadalombiztosítási szempontból a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) törvény 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok körébe tartozik, ami azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása során azt kell vizsgálni, hogy az érintett ebből származó havi vagy napi járulékalapot képező (az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincad részét. Ha igen, akkor fennáll a biztosítási tb-járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, amennyiben nem, akkor csak a szociális hozzájárulási adót kell leróni.

Ezt a számtani műveletet (tehát a jövedelem összegének a jogviszony hónapjaival, napjaival történő osztását) az úgynevezett tartós megbízás esetén nem kell elvégezni, mivel e jogviszonyban a biztosítási kötelezettség a jövedelemtől független.

(Adott megbízási jogviszony, akkor minősül tartós megbízásnak, ha a foglalkoztató a 08E jelű nyomtatványon akként – tehát 1115-ös biztosítási jogviszonykóddal – jelenti be.)

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• nem tartós megbízások, példa,
• nyugdíjassal kötött megbízási szerződés,
• szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó tevékenység,
• ekho választása.