Szakho- és szochokedvezmények – példákkal

Megosztás Tetszik

A szakképzési törvény 106. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával. Ezt az általános szabályt árnyalják az ugyanezen szakasz (2) bekezdésében említett (egészségügyi szolgáltatókra, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó) eltérő szabályok, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. kormányrendelet előírásai.

A fentiekben írtaktól függetlenül a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (szakképzési törvény) 105. § (3) bekezdése rögzíti, hogy „nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.”

Ehhez hasonló (de némileg átfogalmazott) előírást a korábbi szakképzési hozzájárulásra vonatkozó jogszabály (2011. évi CLV. törvény) is tartalmazott. A jogszabály 4. § (1a) bekezdése úgy rendelkezett, hogy „nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.”

Ez utóbbi rendelkezésre hivatkozással a NAV 2020. évi 74. számú (szakképzési hozzájárulásról szóló) információs füzete számos példán keresztül levezette, hogy miként kell csökkenteni a szakképzési hozzájárulási adót a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel érintett munkavállalók esetében. 

E példák a 2021. évi (ugyancsak 74. számú) szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információs füzetben már nem szerepelnek. Ez, illetve az említett jogszabályi előírás átfogalmazása sok jogalkalmazót elbizonytalanított.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, az idei évtől miként lehet figyelembe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában!