További témák

Önkényes távozás a kórházból – ombudsmani ajánlások

  • MTI-OS

A hatályos jogi szabályozás, a belső szabályzatok és gyakorlat nem egyértelmű abban, mi a teendő, ha egy kórházi ellátásra szoruló, nem pszichiátriai, de állapota miatt döntésképtelen beteg önkényesen elhagyja az intézményt. Székely László alapjogi biztos egy panaszügy kivizsgálását követően a szaktárcákhoz fordult ajánlásaival. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság egyetért a biztos jelentésében foglaltakkal, és egyeztetést javasol az Emberi Erőforrások Minisztériumával.

Az ombudsmani ajánlások azután születtek, hogy a biztos egy panaszbejelentésből értesült: egy súlyos fejsérüléses beteg eltűnt a kórházból, és később egy másik településen holtan találták. A panaszos élettársa sérelmezte, hogy miért engedték el a sérültet ilyen súlyos állapotban, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot a beteg eltűnését követően.
    
A vizsgálat feltárta, hogy a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de állapotcselekvőképtelen (azaz döntésképtelen állapotú) személyek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, részletszabályait. A biztos szerint ez a gyakorlatban bizonytalansághoz vezet: sem a kórházak, sem a rendőrség számára nem egyértelmű, kinek mi a feladata, kinek és milyen esetben van intézkedési kötelezettsége.

Az ombudsman javasolta, hogy mielőbb törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet elhagyásához való joga. A biztos azt is kezdeményezte, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert. Az ombudsman emellett a belügyminiszterhez is fordult, akitől azt kérte, hogy a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét.
    
A Belügyminisztérium válaszában megírta, hogy egyetért a biztos jelentésében foglaltakkal. Egyrészt a minisztérium áttekinti, szükséges-e a körözési törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. Másrészt – mivel az egészségügyről szóló törvényből nem vezethető le olyan egyértelmű, kötelező körözési ok, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató, illetve a rendőrség megfelelően kezelhetné az ilyen vagy hasonló esetet – egyeztetni kell az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy az egészségügyi törvény meghatározza a kórházból engedély nélkül távozó személy eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, intézkedési kötelezettségeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára jelezte, hogy a tárca hozzákezdett a problémák megoldásához. A jelentésben felvetett jogszabály-módosítási javaslatok kapcsán felkérték az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárát, vizsgálja meg, milyen módon és ütemezésben hajtható végre a feladat. Az államtitkár levelében azt ígérte, hogy a folyamat lezárultával haladéktalanul tájékoztatja a biztost a megtett intézkedésekről.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X