Nyugdíjkalkulátor 2013 - használati útmutató

Megosztás Tetszik

A nyugdíjkalkulátor az úgynevezett öregségi nyugdíj várható összegének meghatározására szolgál. A modell csak az általános eseteket kezeli. A kalkulátor input adatai a kereseti és a munkaidő adatok (munkában töltött napok illetve kieső napok). Minden év adatát ki kell tölteni, mert ellenkező esetben helytelen lesz az eredmény. Azokban az években, amikor nem volt kereset, a kieső időt mindenképpen be kell írni.

A területileg illetékes nyugdíjbiztosítótól mindenki kikérheti a személyére vonatkozó adatokat. Ez azért is hasznos lehet, mert van idő az esetleges eltérések, hiányzó adatok tisztázására. A nyugdíj-kalkulátor számítási elve egy részleges nettó kereset valorizációjára épül, melynek mértékét egy kormányrendelet határozza meg. Kizárólag a havonta 372 ezer forint kereseti átlagot el nem érők számíthatnak a kereseti átlag teljes elismerésére, az e feletti átlagkeresetek csak degresszív módon kerülnek meghatározásra. Az így kialakult havi átlagot a munkában töltött időre vonatkozó szorzóval kell meghatározni (csökkenteni).

A legkisebb öregségi nyugdíj összege jelenleg 28.500 forint/hó. Akinek nincs 20 év munkában töltött éve, az csak öregségi résznyugdíjra jogosult. A bruttó keresetnek 1992. március 1. óta felső korlátja van, a járulékfizetés felső határa miatt. A nettó kereset a bruttó kereset és az adott évnek megfelelő személyi jövedelemadó különbözete. A ténylegesen megfizetett járulékok és a nyugdíj összege között nincs semmilyen kapcsolat. Feltételezhető csupán, ha valaki nettó keresettel rendelkezett, az fizetett, vagy utána fizettek is járulékot. A kalkulátor hasznos lehet azoknak, akik a közeljövőben nyugdíjba mennek. Mivel a számítás 1988-tól veszi figyelembe a kereseti és munkaidő adatokat, a nyugdíj várható mértéke igen jól megbecsülhető, illetve tájékoztatást nyújthat a várható nagyságrendről. A kalkulátorral a tárgyévi keresetek növelésének nyugdíjra vonatkozó hatását is fel lehet mérni.

2013. évben eltörlésre került a nyugdíjfizetés felső határa. Így a magas keresetű biztosítottak egész évben fizetik a 10 %-os mértékű nyugdíjjárulékot, ugyanakkor a fizetett járulékok magasabb összege után magasabb nyugdíjra is lesznek jogosultak. Ez a hatás egy év vonatkozásában még nem jelentős, a későbbiek során viszont komoly nyugdíjkiadással lehet számolni. Az igazsághoz tartozik, hogy a magasabb nyugdíjjárulékot megkapja a nyugdíjbiztosító, tehát lényegében egyensúlyban van a biztosító által kapott bevétel és a várható kiadás.

Egyéni nyugdíjszámlákra már van szabályozás, de eddig semmi érdemi lépés nem látszik. Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne. A magán nyugdíjpénztárak esetében alapkérdés volt ennek a vezetése, a bevallott nyugdíjjárulék befizetésének ellenőrzése és kinnlevőségek behajtása. Az állami rendszerben is csak ez vezethet eredményre.  

Ez a számítás még az adatok nagyságrendi ismerete mellett is hasznos előrejelzéssel szolgál, behatárolható a várható nyugdíj nagyságrendje. A számítás 26 év adatára épül, tehát a számítás eredményét a jelenlegi és a közeljövő évek befizetései érdemben nem befolyásolják. Ez a megállapítás főleg vállalkozókat érinthet, akiknek gyakorlatilag nem érdemes magasabb összegű jövedelem után járulékot fizetni.

A 2013. évre érvényes tényleges valorizációs szorzók csak 2013. március végén állnak majd rendelkezésre. A feltételezett valorizációs szorzók átlagos nettó kereset 2012. január – október hónapok közötti növekedésének (1,8 %) mértékével került meghatározásra.