Kivel, hogyan tarthat kapcsolatot a kórházban fekvő beteg, mikor vehető igénybe segítő?

Megosztás Tetszik

Január 1-jétől módosult az egészségügyi törvény, amely szerint látogatási időn túl úgynevezett segítő személyek tartózkodhatnak a kórházban a betegek mellett. Cikkünkben a segítő személyről, és ehhez kapcsolódóan a betegek kapcsolattartási jogaira vonatkozó szabályokat foglaltuk össze.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza a betegek jogait.

A betegnek joga van

– az egészségügyi ellátáshoz;
– az emberi méltósághoz;
– a tájékoztatáshoz;
– a gyógyintézet elhagyásához;
– az önrendelkezéshez;
– a kezelés, gyógyítás visszautasításához;
– orvosi titoktartáshoz;
– az orvosi dokumentáció megismeréséhez;
– a kapcsolattartáshoz.

Ez utóbbi – azaz a kapcsolattartás joga – a következőkről szól:

A beteg kórházban történő kezelése során szóbeli vagy írásbeli kapcsolatot tarthat a többek között a hozzátartozóival, vagy más személyekkel. A kórház házirendjében foglaltak szerint látogatókat fogadhat, sőt az általa meghatározott személyeket a látogatásból ki is zárhatja.

Ha a törvény másként nem rendelkezik, akkor a beteg a kórházi tartózkodás alatt jogosult saját ruháit hordani (így akár saját ruháiban is fogadhatja a látogatóit), továbbá használhatja a személyes tárgyait (például a mobiltelefonját) is.

Fontos, hogy a fenti jogokat úgy gyakorolhatja a beteg, hogy betegtársai jogait tiszteletben tartja. Példaként említhető, hogy ha a beteggel egy szobában fekvő betegtárs rosszul van, akkor a járóképes beteg kint a folyósón fogadja a saját látogatóit. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a beteg kapcsolattartási jogának gyakorlása a betegellátást nem zavarhatja. Például vizit ideje alatt nem lehet látogatót fogadni.

A beteg kapcsolattartási jogai közé tartozik továbbá, hogy megtilthatja más személy informálását arról, hogy kórházi kezelésben részesül, vagy megtilthatja azt is, hogy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információkról mást tájékoztassanak. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor adhatnak a kórház egészségügyi dolgozói felvilágosítást arról, hogy az adott beteget a kórházban kezelik, illetve a kezelés keretében milyen ellátásokat kap a beteg?

Ebbéli tiltás esetén a kórház egészségügyi dolgozói a beteg közeli hozzátartozójának vagy a beteg gondozására köteles személynek adhatnak tájékoztatást a beteg kezeléséről, de erre csak a beteg gondozása érdekében, és a közeli hozzátartozó vagy a beteg gondozására köteles személy kérésére kerülhet sor.

(Megjegyzés: Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.)

Külön rendelkezik a törvény a súlyos állapotú betegek, a gyerekek és a szülő nők kapcsolattartásáról.

A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg, ha nem képes arra, hogy adott személyt megjelöljön, aki mellette tartózkodhat, akkor helyette ezt a jogot egy általa korábban megnevezett (nyilatkozattételre jogosult) személy is gyakorolhatja, vagy a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában a beteg adott hozzátartozója is rendelkezhet erről a személyről.

Súlyos állapotú az a beteg, aki az állapota miatt képtelen önmagát fizikailag ellátni, olyan fájdalmai vannak, amelyek gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

A gyermekeknek, azaz a kiskorú betegeknek joguk van arra, hogy a szülő, törvényes képviselő, illetve az általa vagy törvényes képviselő által megjelölt személy mellettük tartózkodjon.

A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy (például az édesapa vagy a saját édesanyja) a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

Továbbá a törvény rendelkezik arról is, hogy a beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

A fentiekben ismertetett kapcsolattartásra vonatkozó jog egészült ki 2023. január 1-jétől az úgynevezett segítő személlyel. A segítő személy a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodhat, erre tekintettel segítő személy kizárólag nagykorú lehet, és az ápolt beteg benntartózkodása idejére tartózkodhat a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.

Mikor vehető igénybe a segítő személy?

A törvény alapján, ha a beteg

– önmagát nem tudja ellátni,
– állapota miatt folyamatos segítségre szorul,
– hosszú távú fekvőbeteg ellátást igényel,
– pszichés krízishelyzetben van vagy
– haldoklik,

akkor jogosult egy segítő személy igénybevételére. A segítő személyt a beteg nevezheti meg. Cselekvőképtelen beteg esetén a segítő személyt egy, a beteg által korábban megnevezett személy is megjelölheti, vagy a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában adott hozzátartozója is rendelkezhet a segítő személy kijelöléséről.

Ki kell emelni, hogy a törvény indokolása alapján a segítő személy nem végez egészségügyi tevékenységet. Jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, valamint az egészségügyi személyzet feladatkörébe nem tartozó esetekben segít a betegnek.