Kiegészítő szolgálati idő az egészségügyben: ki jogosult rá, hogyan vehető figyelembe?

Megosztás Tetszik

Már két évtizede, hogy egyes egészségügyi dolgozók úgynevezett kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Összefoglaltuk ennek feltételeit és érvényesítési lehetőségeit.

Az előzőekben említett általános szabálytól eltérően azonban, egy jól meghatározott személyi kör esetében lehetőség nyílik úgynevezett kiegészítő szolgálati idő szerzésére, ugyanis az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eüt.) 2004. május 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (Tny.) kiegészítette a 43/A §-sal. Ennek rendelkezései meghatározzák, hogy az egészségügyi dolgozók esetében – a megállapított tényleges szolgálati időn túl – kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.

A kiegészítő szolgálati idő szempontjából a heti 48 órán felül – a 2004. április 30. után – végzett túlmunka számít bele. Minden 8 óra ilyen túlmunka jelent 1 nap kiegészítő szolgálati időt. Az óráknak természetesen nem kell egybefüggőknek lenniük. A kiegészítő szolgálati időt elsősorban a munkáltató igazolása alapján veszik figyelembe.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy ki és hogyan érvényesítheti a kiegészítő szolgálati időt!