Kedvezményes lakáshitel program: biztosítási jogviszony és nyugdíjas státusz

Megosztás Tetszik

A napokban jelent meg a 3 százalékos kedvezményes lakáshitelre vonatkozó jogszabály (227/2025. kormányrendelet). A hitel igénybevételének egyik feltétele a „2 éves tb-jogviszony”, ami több olvasónkban azt a kérdést vetette fel, hogy e feltétel a nyugdíjasok esetében adottnak tekinthető-e.

A következőkben a megjelent jogszabály alapján azt tekintjük át, hogy mit takar e rövid feltétel, különös tekintettel az öregségi nyugdíjban részesülő személyekre.

A rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a kölcsön igénybevételének egyik feltétele, hogy az igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja: a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–k) pontja szerint biztosított (ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt), vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy a nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, és legalább 2 éve folyamatosan

1) a Tbj. 6. §-a alapján biztosított,

2) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott (és erről büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban az oktatási intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz), vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, amelyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,

3) a 7. § a) pontja szerinti igénylő keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy

4) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül

azzal, hogy

› a kétéves jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani;

› a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap [illetve a  3) pont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap] megszakítás van, amelynek időtartama a  teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele;

› az 1)–3) pont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a  teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele;

› a kölcsön igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–k) pontja szerinti jogviszonyban (ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt) töltött időnek vagy olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, vagy a 7. § a)  pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy a köznevelésről szóló  törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben, vagy a  szakképzésről szóló  törvény hatály alá tartozó szakképző intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, vagy

5) iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjának minősült, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is.

A vázolt feltételrendszer alapján a biztosítotti státusz szempontjából a (munkanélküli ellátás tartamát kivéve) valamennyi, a Tbj. 6. §-ában említett biztosítási jogviszony elfogadható, a 7. § a) pontja szerinti (tehát magyar állampolgárságú) igénylő esetében ideértve a Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenység alapján e másik állam vagy a nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozó biztosítást is.

Noha a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személy ugyan nem biztosított, de szintén élhet majd a lehetőséggel. Itt azonban emlékeztetnünk arra, hogy kiegészítő tevékenységet folytató személynek az minősül, aki a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytat és sajátjogú nyugdíjas, egyéni vagy társas vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő esetében ideértve a korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjast is.

Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjas személy csak abban az esetben felel meg a „tb-jogviszonnyal összefüggő” feltételnek, ha a nyugellátása mellett a Tbj. 6. § szerinti jogviszonyok valamelyikében keresőtevékenységet folytat.