Illetőségi helyzet tisztázása: útelágazások

  • adozona.hu

Az adóilletőség meghatározását sok minden befolyásolja, például a munkavégzés helye, a munkát végző állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye és időtartama, az államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő által adott válaszokból kiderül, hogy konkrét esetekben mi mindenre kell figyelni.

Olvasói kérdés (1.): A segítségét szeretném kérni a 2026-os rezidencia-helyzetem tisztázásában, kifejezetten a lehetséges következmények és a 183 napos szabály gyakorlati jelentősége szempontjából. Jelenlegi helyzetem röviden: magyar állampolgár vagyok, Máltán dolgozom munkaviszonyban, máltai munkaszerződéssel és lakcímmel. A teljes jövedelmem Máltáról származik, Máltán fizetem az szja-t és a tb-t (2024-ben kb. 34 százalék, 2025-től 15 százalék), Magyarországon nem dolgozom, nincs jövedelmem és nincs tb-m. Rendelkezem máltai adórezidencia-igazolással 2024-re és 2025-re, és szükség esetén 2026-ra is tudok kérni. Az elmúlt években kb. 200 napot tartózkodtam Máltán, így a helyzet egyértelmű volt. A 2026-os évben azonban változás várható: a jelenlegi tervem szerint kb. 110 napot tartózkodnék Máltán, miközben a munkaviszonyom és a jövedelmem továbbra is teljes mértékben Máltához kötődik, ugyanakkor a család többet tartózkodna Magyarországon. A következő kérdésekben szeretném a véleményét kérni: Mennyire kell a gyakorlatban komolyan venni a 183 napos szabályt ebben a helyzetben, különösen úgy, hogy EU-n belül dolgozom, és egy másik tagállamban folyamatosan fizetek adót és tb-t? A fenti terv mellett (kb. 110 nap Máltán) mennyire védhető a máltai adóilletőség, illetve mekkora az esélye annak, hogy a NAV magyar illetőséget állapít meg?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA (1.):

A magyar állampolgár magyar adóilletőségű. Abban az esetben, ha Máltán is rendelkezik állandó lakóhellyel – ahol ténylegesen lakik – akkor feltételezem, hogy a máltai illetősége is fennmarad. Ilyen esetben az illetőséget a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kell eldönteni. Az első szempont az állandó lakóhely. Feltételezem ez mindkét országban lesz. A második szempont a személyes és gazdasági kapcsolat. A személyes kapcsolatnál vizsgáljuk, hogy a családja melyik országhoz fűzi. Amennyiben a család is ingázik, de a gazdasági kapcsolata kizárólag Máltán van, akkor tudunk érvelni amellett, hogy máltai illetősége fennmarad. Amennyiben a család Magyarországon van, akkor pedig erősebb a magyar illetőség. De el tudok képzelni olyan verziót is, amikor ezen szempontok alapján nem lehet döntést hozni. Ekkor a 183 naptári nap a mérvadó, mely Magyarország vonatkozásában áll fenn. Ekkor magyar illetőségűnek tekintendő.

Az illetőség mellett további vizsgálatot igényel, hogy a munkaviszonyból származó jövedelme melyik országban adózik. Ugyanis ezt nem csak az illetőség, hanem az is befolyásolja, hogy mely ország területén végzi a tevékenységet.

Olvasói kérdés (2.): Ha a NAV mégis magyar adóilletőséget állapítana meg, pontosan mit kellene befizetnem Magyarországon, figyelembe véve, hogy a jövedelmem után Máltán már adót fizettem? Keletkezhet-e tényleges többletfizetési kötelezettség, vagy a máltai adó teljes mértékben beszámítható? Ilyen esetben van-e büntetés vagy bírság? Ha igen, milyen jogcímen és milyen nagyságrendről beszélünk? Kell-e számolni késedelmi pótlékkal vagy egyéb terhekkel, és ezek tipikusan milyen mértékűek? A célom, hogy előre tisztán lássam, a 2026-os tervem mellett van-e valós pénzügyi kockázat, ennek mi a reális felső határa, illetve, hogy a 183 napos szabályt ebben a konkrét helyzetben milyen súllyal kell kezelni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA (2.):

Az illetőség hatást gyakorol a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatási helyének meghatározásában.

A máltai egyezmény 15. cikke a „Nem önálló munka” jövedelmét az illetőség országában adóztatja, kivéve, ha a munkát Magyarország területén végzi.

Megjegyzem: előző kérdésében félreérthetően fogalmazott, amikor azt írta, hogy Magyarországon nem dolgozik. Ezt amiatt gondolom, mert ha egész évben egy máltai cégnél munkaviszonyban dolgozik, akkor feltételezem, hogy a Magyarországi tartózkodás alatt is munkát végez távmunkában.

Abban az esetben, ha a munkáját távmunkában Magyarországról végzi, akkor magyar illetőség esetén a magyar munkanapokra jutó adót Magyarországon kell megfizetnie. Málta köteles a magyar napokra jutó jövedelmet mentesíteni az adó alól.

Amennyiben máltai illetőségű lenne – melyre kisebb esélyt látok – akkor a jövedelem Máltán akkor adóztatható, ha az alábbi hármas feltétel mindegyike Málta vonatkozásában teljesül.

a) a kedvezményezett nem tartózkodik Magyarországon a vonatkozó naptári évben összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban; és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban; és

c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

Amennyiben Magyarországon a ki- és beutazás napjait is egész napnak számítva több mint 183 napot tölt, akkor a magyar munkanapokra jutó jövedelme után szja-t kell fizetnie. Máltán ezekre a napokra fizetett adó a magyar adóba nem számítható be, azt Máltán van lehetősége visszaigényelni.

A magyar adó 15 százalék. Amennyiben ezt nem vallotta be, úgy késedelmes bevallást kell beadnia. A késedelem napjai után késedelmi pótlékot kell fizetni, melyet a NAV állapít meg. A késedelem napjaira számítva a jegybanki alapkamat+5 százalék-a. A bevallás késedelmes benyújtása miatt 400 ezer Ft mulasztási bírság kiszabható, de ritkán találkozunk ezzel a szankcióval, mivel általában az adózó a hiányosság okát megindokolja.

A 183 napos szabálynak nagy jelentősége van. Ennek alátámasztására a repülőjegyeket célszerű megőrizni, illetve olyan utazási naptárt kell vezetni, amelyből a tényleges tartózkodás helye és a munkanapok száma is megállapítható.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmét, hogy rendszeres távmunka esetén a biztosítást is vizsgálni kell. Ugyanis az Unión belül csak egy országban lehet biztosított és amennyiben két ország területén dolgozik, akkor célszerű méltányossági kérelmet benyújtani, hogy továbbra is Máltán maradhasson a biztosítása. Ugyanis, ha nincs erről igazolása, akkor Magyarországon 18,5 százalék járulékot és 13 százalék szochót is kell fizetnie amikor végzi a munkát a máltai munkáltató részére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csoportos taoalanyiság

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Angliában ingatlan értékesítése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Applikáció értékesítése Google Play-en

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink