Illetőségi helyzet tisztázása: útelágazások

Megosztás Tetszik

Az adóilletőség meghatározását sok minden befolyásolja, például a munkavégzés helye, a munkát végző állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye és időtartama, az államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő által adott válaszokból kiderül, hogy konkrét esetekben mi mindenre kell figyelni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA (1.):

A magyar állampolgár magyar adóilletőségű. Abban az esetben, ha Máltán is rendelkezik állandó lakóhellyel – ahol ténylegesen lakik – akkor feltételezem, hogy a máltai illetősége is fennmarad. Ilyen esetben az illetőséget a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kell eldönteni. Az első szempont az állandó lakóhely. Feltételezem ez mindkét országban lesz. A második szempont a személyes és gazdasági kapcsolat. A személyes kapcsolatnál vizsgáljuk, hogy a családja melyik országhoz fűzi. Amennyiben a család is ingázik, de a gazdasági kapcsolata kizárólag Máltán van, akkor tudunk érvelni amellett, hogy máltai illetősége fennmarad. Amennyiben a család Magyarországon van, akkor pedig erősebb a magyar illetőség. De el tudok képzelni olyan verziót is, amikor ezen szempontok alapján nem lehet döntést hozni. Ekkor a 183 naptári nap a mérvadó, mely Magyarország vonatkozásában áll fenn. Ekkor magyar illetőségűnek tekintendő.

Az illetőség mellett további vizsgálatot igényel, hogy a munkaviszonyból származó jövedelme melyik országban adózik. Ugyanis ezt nem csak az illetőség, hanem az is befolyásolja, hogy mely ország területén végzi a tevékenységet.

Olvasói kérdés (2.): Ha a NAV mégis magyar adóilletőséget állapítana meg, pontosan mit kellene befizetnem Magyarországon, figyelembe véve, hogy a jövedelmem után Máltán már adót fizettem? Keletkezhet-e tényleges többletfizetési kötelezettség, vagy a máltai adó teljes mértékben beszámítható? Ilyen esetben van-e büntetés vagy bírság? Ha igen, milyen jogcímen és milyen nagyságrendről beszélünk? Kell-e számolni késedelmi pótlékkal vagy egyéb terhekkel, és ezek tipikusan milyen mértékűek? A célom, hogy előre tisztán lássam, a 2026-os tervem mellett van-e valós pénzügyi kockázat, ennek mi a reális felső határa, illetve, hogy a 183 napos szabályt ebben a konkrét helyzetben milyen súllyal kell kezelni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA (2.):

Az illetőség hatást gyakorol a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatási helyének meghatározásában.

A máltai egyezmény 15. cikke a „Nem önálló munka” jövedelmét az illetőség országában adóztatja, kivéve, ha a munkát Magyarország területén végzi.

Megjegyzem: előző kérdésében félreérthetően fogalmazott, amikor azt írta, hogy Magyarországon nem dolgozik. Ezt amiatt gondolom, mert ha egész évben egy máltai cégnél munkaviszonyban dolgozik, akkor feltételezem, hogy a Magyarországi tartózkodás alatt is munkát végez távmunkában.

Abban az esetben, ha a munkáját távmunkában Magyarországról végzi, akkor magyar illetőség esetén a magyar munkanapokra jutó adót Magyarországon kell megfizetnie. Málta köteles a magyar napokra jutó jövedelmet mentesíteni az adó alól.

Amennyiben máltai illetőségű lenne – melyre kisebb esélyt látok – akkor a jövedelem Máltán akkor adóztatható, ha az alábbi hármas feltétel mindegyike Málta vonatkozásában teljesül.

a) a kedvezményezett nem tartózkodik Magyarországon a vonatkozó naptári évben összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban; és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban; és

c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

Amennyiben Magyarországon a ki- és beutazás napjait is egész napnak számítva több mint 183 napot tölt, akkor a magyar munkanapokra jutó jövedelme után szja-t kell fizetnie. Máltán ezekre a napokra fizetett adó a magyar adóba nem számítható be, azt Máltán van lehetősége visszaigényelni.

A magyar adó 15 százalék. Amennyiben ezt nem vallotta be, úgy késedelmes bevallást kell beadnia. A késedelem napjai után késedelmi pótlékot kell fizetni, melyet a NAV állapít meg. A késedelem napjaira számítva a jegybanki alapkamat+5 százalék-a. A bevallás késedelmes benyújtása miatt 400 ezer Ft mulasztási bírság kiszabható, de ritkán találkozunk ezzel a szankcióval, mivel általában az adózó a hiányosság okát megindokolja.

A 183 napos szabálynak nagy jelentősége van. Ennek alátámasztására a repülőjegyeket célszerű megőrizni, illetve olyan utazási naptárt kell vezetni, amelyből a tényleges tartózkodás helye és a munkanapok száma is megállapítható.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmét, hogy rendszeres távmunka esetén a biztosítást is vizsgálni kell. Ugyanis az Unión belül csak egy országban lehet biztosított és amennyiben két ország területén dolgozik, akkor célszerű méltányossági kérelmet benyújtani, hogy továbbra is Máltán maradhasson a biztosítása. Ugyanis, ha nincs erről igazolása, akkor Magyarországon 18,5 százalék járulékot és 13 százalék szochót is kell fizetnie amikor végzi a munkát a máltai munkáltató részére.