Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Megosztás Tetszik

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak. A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által tavaly decemberben benyújtott és most elfogadott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.
   
A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára, amely így 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év.
   
Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - mondta korábban az MTI-nek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
   
Az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes, és rögzíti, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet.
   
Eszerint az érintett bírák kérhetik szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya lett jogellenesen megszüntetve, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. Azok a határozott időre kinevezett bírósági vezetők, akiknek bírói szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor helyezhetők vissza - kérelmükre - bírósági vezetői tisztségükbe, ha az a tisztség, amelyből felmentették, a visszahelyezéskor még nincs betöltve. Ebben az esetben a vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti ideig tart.
   
A bírák másik lehetősége, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza. Ők a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően nekik járó, a vezetői pótlék nélküli illetményük 80 százaléka és nyugdíjuk különbözetére jogosultak. A rendelkezési állományba helyezett bírákat háromévenként legfeljebb két évre lehet beosztani igazságszolgáltatási feladatra.
   
Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő. A bírák ezt meghaladó vagyoni kárukat bíróság előtt érvényesíthetik.