Férfiak nyugdíja 40 év után – pró és kontra

Megosztás Tetszik

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja nem tudja támogatni a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelét, ugyanis azt hibás és populista indítványnak tartja, ami az ellenzék megújulása szempontjából is káros – mondta a párt elnöke szerdán, a "Férfi 40" elnevezésű, budapesti konferenciájukon. Az elképzelésnél van sokkal igazságosabb és bátrabb politika – jelentette ki Szigetvári Viktor.

A politikus hangsúlyozta, hogy a kezdeményezéssel korábban a Jobbik élt, de jelenleg a Magyar Szakszervezeti Szövetség próbál népszavazást kezdeményezni az ügyben. Az elképzelés bevezetését támogatja a Jobbik és az MSZP, az ügyben a DK bátorsága "a hallgatásig terjed", az LMP kivár, a kormánypárt ellenzi azt és Együtt sem ért egyet a bevezetésével – összegzett.

Emellett viszont külön hangsúlyozta, hogy a kormánypártok vezették be a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét, ami – véleménye szerint – sokat segített rengeteg nőnek, de mégis egy rosszul előkészített intézkedésnek bizonyult.

A magyar népesség fogy és öregszik, az általános egészségi állapot romlik, a népegészségügyi programok nem működnek, az egészségtudatosságnál pedig talán csak a pénzügyi tudatosság a rosszabb – folytatta. Az elmúlt tizenöt évben sokak felnőtt életpályája súlyosabban omlott össze, mint a rendszerváltás idején és mindez még nagyobb szegénységet eredményezett, miközben egyre nő az elvándorlás is, egyre több új gyerekre, egyre több bevándorlóra van szükség – közölte. A nyugdíjba menő férfiak várható élettartama az önkizsákmányolás és a feloldatlan szorongások miatt kisebb, mint az azonos korú nőké. Egyre mélyül a kettős munkaerő-piaci válság, a bérek pedig évek óta csökkennek vagy stagnálnak – sorolta.

Az Együtt ezért populista javaslatnak tartja a "Férfi 40-et", ugyanis aki ma azt ígéri, hogy a nyugdíjrendszer "közös karácsonyfájára" még lehet néhány színes gömböt aggatni, az egészen egyszerűen téved, és újra mindezt generációs konfliktussá szélesíti – jelentette ki.

Most nem az a kérdés, hogy ki tud egy kiválasztott csoportnak több nyugdíjat, máshogyan ígérni, mert valójában adni soha nem fog, a kérdés sokkal inkább az, ki gyáva annyira, hogy a magyar válsággal szembe nem nézve, önmagát vaknak tettetve rossz megoldásokkal segítse az amúgy is szegényedő nyugdíjasokat, és a lecsúszás rémétől folyamatosan fenyegetett dolgozókat – fogalmazott.

Az Együtt véleménye szerint be lehet vezetni az előrehozott nyugdíjat, miközben erősebb ösztönzőket használó, kötelező népegészségügyi programok kellenek és át kell alakítani a hosszú távú nyugdíj-megtakarítások rendszerét – emelte ki.

A férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelénél fontosabbnak nevezte a rászorultsági elvű minimálnyugdíj végiggondolását a "Ratkó-gyerekek" és az 1990-es évekbeli kényszervállalkozók számára. Arra is kitért, hogy az Együtt nem értett egyet a nyugdíjplafon eltörlésével, amit a párt visszaállítatna.

Alternatívának tartotta a munkával biztonságban eltöltött évek meghosszabbítását is, amihez megfelelő járulékkedvezményeket, a munka törvénykönyvét érintő változásokat és a nyugdíjkorhatár utáni továbbdolgozást ösztönző megoldásokat sürgetett.

Végül a legfontosabb intézkedéseknek nevezte az aktív és fenntartható állami bérpolitikát valamint egy adó- és járulékreformot. Utóbbi kapcsán az egykulcsos adó eltörlését, a többkulcsos, adójóváírásos rendszer visszaállítását említette.

A konferencián a pártok politikusai is vitát folytattak a témáról, amelynek során Sneider Tamás azt mondta, hogy a bevándorlás és a korrupció kérdése után a Jobbik a harmadik legfontosabb kérdésnek tartja a nyugdíj problémáját. A politikus leszögezte, hogy a népszavazási kérdés és a Jobbik elképzelése nem köteleznek, csak lehetőség teremtenek arra, hogy a férfiak negyven év után nyugdíjba vonulhassanak.

A nyugdíjrendszer átalakítása összetett probléma, és ha létrejön egy új rendszer, azt szakmai kiegészítésekkel kell ellátni – közölte. A számítások szerint évi 150 milliárd forintos pluszkiadásról van szó – tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: ez az akció egy olyan "demagógiaversenynek" volt a kezdete, amelynek az egyik résztvevője a Jobbik, a másik pedig az az MSZP, amelyik még kormányon elfogadta a sávos, lassú, nyugdíjkorhatár-emelést.

Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor – még miniszterelnök-jelöltként – azt mondta, a Bajnai-kormány által elfogadott változtatásokkal is fenntartható a nyugdíjrendszer, miközben a nők számára biztosítható, hogy 40 éves korban nyugdíjba vonuljanak. Más kedvezményeket viszont megszüntettek – tette hozzá.

Az aggasztó demográfiai folyamatok miatt az európai országok nem tudnak nyugdíjkorhatárt csökkenteni – emelte ki.
A jelenlegi formában a 2020-as évek közepéig, végéig fenntartható a nyugdíjrendszer, ez a "teljesen felelőtlen akció" viszont 2018-ig több mint ezermilliárdjába kerülne a magyar államnak – hangsúlyozta.

A szocialista Korózs Lajos leszögezte: az MSZP olyan megoldást támogat, ami senkit nem különböztet meg hátrányosan, finanszírozható és egyetlen társadalmi rétegnek nem okoz kárt.

A politikus szavai szerint jelenleg a demokrácia hiánya a legnagyobb probléma, mert jólét sincs demokrácia nélkül. A foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság állapota pedig "gyalázatos" tette hozzá.

Visszautasította, hogy elhibázott lett volna a nyugdíjkorhatár emelése, egyúttal kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormány 2012-ben eltörölte a korhatár előtti nyugdíjakat és átmenet nélkül létrehozott egy rugalmatlan rendszert.