Ezek a nyugdíjszabályok vonatkoznak a katás vállalkozóra

Megosztás Tetszik

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénykapcsán felmerül értelmezési kérdéseket vesszük sorra.

Főállásúnak az a kisadózó minősül (Katv. 2. § 8. pontja), aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:
- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
- az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A társadalombiztosítási ellátások bármelyikében részesülő személyek közül tehát alapesetben főállásúnak minősül a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, balettművészeti életjáradékban részesülő kisadózó egyéni vagy társas vállalkozó, illetve az Mmtv. alapján ellátásban részesülő kisadózók közül az, aki nem felel meg az előző felsorolás utolsó két bekezdésében foglaltaknak.