Emiatt főhet a fejük az igazságügyi szakértőknek: hatósági kirendeléskor szünetel a munkajogviszony?

Megosztás Tetszik

40 órás munkaviszonnyal is rendelkező igazságügyi szakértő egyéni vállalkozó hatósági kirendelés miatt egy adott nap igazoltan volt távol a munkahelyéről, aznap bért nem kapott. A NEAK értesítette a jogviszonyának szüneteléséről. Ebben az esetben valóban szünetel a munkahelyi jogviszonya? Amennyiben igen, akkor azon a napon főállású egyéni vállalkozónak minősül, amit be kell jelenteni a NAV-nak, és egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy az igazságügyi szakértőként is tevékenykedő vállalkozó hatósági kirendelése kapcsán egy nap fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától. Mindezek alapján a következő válasz adható:

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 16. paragrafusa alapján szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt. Az egyéni vállalkozó nem minősül főállású vállalkozónak addig, amíg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A szünetelés alatt nem valósul meg a munkaviszonyban a foglalkoztatás, erre tekintettel ezen időszakban az egyéni vállalkozó főállásúnak minősül.

Mindezek alapján, az egyéni vállalkozót azon a napon, amikor a munkaviszonyában szünetel a biztosítási jogviszonya, be kell jelenteni főállású vállalkozóként, és erre a napra meg kell fizetni legalább az egyéni vállalkozói minimális alapok szerint a társadalombiztosítás járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Olvasónk szakértőnk válaszára a következőket reagálta. A kérdésben vázolt esetben a munkavállaló nem kért fizetés nélküli szabadságot, csak bejelentette, hogy hatósági idézésre távol lesz. Ebben az esetben is szünetel a jogviszonya. A szakértő bírósági, rendőrségi idézése havonta visszatérő, több napot is érintő kötelezettség. Hogyan lehet elkerülni azt a nem kívánatos helyzetet, hogy a szakértő havonta ismétlődően többször egy napot főállású egyéni vállalkozó, egyébként meg munkaviszony mellett tevékenykedő? Ha nem lenne egyéni vállalkozó is, feltételezhetően, a hatósági idézésre való megjelenés idejére nem szünetelne a biztosítási jogviszonya. Dolgozók ezreinek nem szünetel a munkahelyi jogviszonya, ha bírósági tárgyalásra idézik őket?!

Szakértőnk viszontválaszában megismételte, hogy a Tbj. 16. § c) pontja alapján szünetel a biztosítási jogviszony a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

A 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól a munkavállaló bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. Ugyanakkor jogszabályhelyben vázolt esetben csak akkor kerül sor díjazásra (pontosabban távolléti díj kifizetésére), ha a munkavállalót a fenti eljárásban tanúként hallgatják meg. A kérdésben leírt esetben azonban nem kapott díjazást a munkavállaló, mert nem tanúként, hanem szakértőként vett részt az eljárásban.

Díjazás hiányában tehát a Tbj. 16. paragrafusának c) pontja alapján szünetel a munkaviszonyban a biztosítási jogviszony, így a már korábban leírtak szerint kell eljárni.

Azt a nem kívánatos helyzetet, hogy a szakértő havonta ismétlődően, többször egy napig főállású egyéni vállalkozó legyen, egyébként meg munkaviszony mellett működjön, úgy lehetne elkerülni, ha a hatósági kirendelési napokra szabadságot venne igénybe, hiszen a szabadságra távolléti díjat kapna, és ezáltal nem szünetelne a munkaviszonyában a biztosítási jogviszonya.