EU-s üzleti út, konferencia? Erre figyeljen!

Megosztás Tetszik

Minden EU-n belüli üzleti útra, konferenciára induló munkavállalót érinti a megfelelő módon dokumentált egészségügyi biztosítás követelménye, mivel egy esetleges sürgős kezelés esetén nélkülözhetetlen az A1-es dokumentum bemutatása az adott kórházban vagy egészségügyi intézményben. Az igazolás hiányával súlyos költséget kockáztat a kiküldő vállalat, hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Bár már 2004 óta érvényben vannak a kiküldetésben lévő dolgozók érdekeit védő szabályok az EU és társult országok jogrendszerében, sok vállalkozás még most sincs tisztában azzal, hogy az egészségügyi biztosításban való ellátást igazoló ún. A1-es dokumentum hiánya adott esetben súlyos terhet is róhat a munkavállalót kiküldő cégre.

A korábban ’E101’ nevű dokumentumot felváltó ’A1’-et a hazai egészségügyi pénztár állítja ki az adott cégcsoportot képviselő munkavállaló részére olyan esetekben, amikor az illető minimum 30 napig, legfeljebb két évig egy másik tagországban dolgozik kiküldetésben. Amennyiben például a munkavállalót olyan egészségügyi panasz éri, amely sürgősségi ellátást igényel, akkor a dokumentum igazolja, hogy a sérült személy biztosítva van a kiküldő vállalat által az adott ország egészségügyi rendszerében: enélkül a kiküldetés helyén kellene a társadalombiztosítási járulékokat megfizetnie cégnek a munkavállaló után.

Ezen szabályok legújabb értelmezése alapján az A1-es dokumentumot nem csak a hosszabb időtartamú kiküldetések esetében, hanem elvileg minden üzleti út esetén is meg kell igényelni, hogy szükség esetén igazolja a magyar biztosítási jogviszony meglétét. A konferenciák és üzleti utak ugyanis a párhuzamos munkavégzés fogalmába tartoznak, így ezen esetekben is szükséges az A1-es dokumentum megléte. Párhuzamos munkavégzés esetén a dokumentumot 24 hónapos időtartamra lehet megigényelni.

„Adott esetben egy kórházi kezelés teljes költségének kiszámlázása súlyos anyagi terhet róhat a kiküldő cégre, ezért a vállalat illetékes részlegének mindenképpen oda kell figyelnie, hogy munkavállaló ne csak biztosítva legyen, hanem azt igazolni is tudják az intézmény felé. Ugyanakkor az igazolás meglétének akkor is nagy jelentősége lehet, ha a fogadó állam hatósága a fogadó cégnél helyszíni ellenőrzést végez, és ennek keretében megvizsgálja az ott tartózkodók biztosítási jogviszonyát” – hívta fel a figyelmet Mitrik Kornélia. A Crowe FST bérszámfejtési és expat szolgáltatások igazgatója hozzátette: egyes kórházi kezelések költsége akár több százezer forintra – extrém esetben akár milliós tételre – is rúghat, ezért különösen fontos dokumentációs eljárásról van szó.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy azzal is fontos tisztában lenni, hogy az utasbiztosítás nem azonos az A1-es igazolással.

2017-es adatok szerint több mint nyolcvanezer magyar munkavállaló és összesen több mint két és félmillió uniós állampolgár dolgozik kiküldetésben az EU valamelyik tagállamában, ami az aktív korú népesség 1,15%-a. A kiküldetésben lévő magyar munkavállalók 55%-a Németországban, közel harmadannyian Ausztriában és kevesebb mint tizedannyian Hollandiában dolgoznak. Ezen számokat többszörösen meghaladja az üzleti úton lévők létszáma, ami megnövekedett számú igényléssel jár együtt – írja a sajtóközlemény.