Állami nyugdíj: egyre kevesebb, mégis vonzó

Megosztás Tetszik

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – ezt állapítja meg az Aegon idei nyugdíjfelkészültségi kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése – ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67%) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék.

Ilyen kedvezőtlennek kilátások mellett mik lehetnek a kapaszkodók?

A többség (57%) továbbra is az állami nyugdíjban bízik, akkor is, ha annak értékcsökkenésére számít. Az Aegon 14 ezer munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Azt, hogy valaki milyen mértékben van felkészülve a nyugdíjas éveire nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat.

Rákérdeznek arra, hogy

– a válaszadónak van-e megtakarítása,
– létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására,
– milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését,
– milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás,
– mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez.

A válaszokat tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk.

A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont.

Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítónak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Akinek kevés a megtakarítása, feltételezhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja rendszeresen. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat. Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés eredményeire alapozva az Aegon Biztosító kilencpontos akciótervet hozott nyilvánosságra, amelyben egy új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi – a múlt század közepén létrehozott és mára fenntarthatatlanná vált – nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük a dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és Magyarországon is 41 százalék ért vele egyet.