Téves utalás visszatérítése: érvényesíthető-e a többletköltség?

Megosztás Tetszik

Webáruházat üzemeltető kereskedő cégnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vevők figyelmetlenségből nem jó összeget utalnak. A társaság az általános szerződési feltételekbe beleírta, hogy a visszautalásból adódó többletköltségek átháríthatók. Mennyire szabályos így? Hogyan lehet szabályosan eljárni úgy, hogy az eladó társaság se „járjon rosszul” emiatt? A kérdésre dr. Tuczai Dóra, LL.M. (Berlin) ügyvéd, a budlegal Ügyvédi Társulás partnere, illetve dr. Szili Katalin, a budlegal Ügyvédi Társulás ügyvédjelöltje válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: Webáruházat üzemeltető kereskedő cégnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vevők figyelmetlenségből nem jó összeget utalnak (40 ezer forint helyett 400 ezer forintot, vagy utánvétes rendelésnél a számlát átutalással is kiegyenlítik, az írásban egyeztetett kompenzálás ellenére átutalják az újabb számla összegét is, stb.). Ez jelentős bankköltséget és tranzakciósilleték-ráfordítást eredményez a kereskedő cégnél. A társaság az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) beleírta, hogy a visszautalásból adódó többletköltségek átháríthatók. Mennyire szabályos így? A vevők vegyesen magánszemélyek és cégek. Az ÁSZF-ben feltüntetett szöveg ellenére vannak, akik reklamálnak, és a teljes összeg visszautalását kérik. Hogyan lehet szabályosan eljárni úgy, hogy az eladó társaság se „járjon rosszul” emiatt?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA:

Tekintettel arra, hogy ügyfeleik között egyaránt megtalálhatók vállalkozások és magánszemélyek, és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyokra a magyar és az uniós szabályozás szigorúbb követelményeket állít, a kérdést a fogyasztókra irányadó szigorúbb szabályok figyelembe vételével kell vizsgálni.

A téves vagy a megrendelés összegét meghaladó utalásból eredő visszatérítés esetén a vállalkozásnak lehetősége lehet a visszatérítéssel összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolható pénzforgalmi költségek érvényesítésére.

A fogyasztókat erről előzetesen, egyértelmű és érthető módon tájékoztatni szükséges, amelynek egyik megfelelő eszköze az ÁSZF-ben történő szabályozás.

Fontos, hogy a fogyasztókkal szemben alkalmazott ÁSZF-rendelkezés egyértelmű, érthető és kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolható költségekre vonatkozzon. Egy előre meghatározott, fix összegű „adminisztrációs”, „kezelési” vagy „visszautalási díj” fogyasztói jogvita esetén könnyebben minősülhet vitathatónak. Javasolt ezért, hogy az ÁSZF ne általános költségáthárítást tartalmazzon, hanem azt rögzítse, hogy a vállalkozás a téves fizetés visszatérítésével kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt pénzforgalmi költségeket jogosult érvényesíteni.

A gyakorlatban célszerű, hogy a vállalkozás ne előzetes tájékoztatás nélkül utalja vissza a csökkentett összeget, hanem a visszatérítés előtt tájékoztassa a vevőt az alábbiakról:

• a beérkezett téves vagy többlet összeg nagyságáról,
• a visszatérítendő összegről,
• az érvényesített pénzforgalmi költség jogcíméről és összegéről,
• az ÁSZF vonatkozó rendelkezéséről.