11 találat a(z) többletköltség cimkére

Téves utalás visszatérítése: érvényesíthető-e a többletköltség? Cikk

Webáruházat üzemeltető kereskedő cégnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vevők figyelmetlenségből nem jó összeget utalnak. A társaság az általános szerződési feltételekbe beleírta, hogy a visszautalásból adódó többletköltségek átháríthatók. Mennyire szabályos így? Hogyan lehet szabályosan eljárni úgy, hogy az eladó társaság se „járjon rosszul” emiatt? A kérdésre dr. Tuczai Dóra, LL.M. (Berlin) ügyvéd, a budlegal Ügyvédi Társulás partnere, illetve dr. Szili Katalin, a budlegal Ügyvédi Társulás ügyvédjelöltje válaszolt.

Téves utalás visszaküldésének díja Kérdés

Félmilliárd euróra becsülik a német autóipar áprilisban keletkezett többletköltségét az amerikai vámok miatt Cikk

Az amerikai vámok csak áprilisban mintegy 500 millió euró többletköltséget okozhattak a német autóiparnak – közölte Hildegard Müller, a német autóipari szövetség (VDA) vezetője a Funke médiacsoportnak adott interjúban, közölte az MTI.

Munkaerő-kölcsönző cég költségeinek továbbszámlázása Kérdés

Többletköltségek adásvételi után Kérdés

Költségtérítés járvány időszakában Kérdés

Számvitel és összesítő nyilatkozat Kérdés

Brexit: óriási többletköltséget generálhat az EU-tagság megszűnése Cikk

A brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője szerint évente akár több tízmilliárdos többletköltséggel is járhat, ha a brit EU-tagság megszűnése után a brit vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kellene kiállítaniuk az Európai Unióba exportált termékeikre.

Katás bevétel – költségtérítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szennyvízszippantással foglalkozik. Tevékenységgel kapcsolatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz "Nem közművel összegyűjtött szennyvíz-közszolgáltatás ideiglenes ellátása során felmerülő indokolt többletköltségigény" kérelmet nyújtott be. A többletköltséget az adott önkormányzat előleg címén kiutalta a vállalkozó bankszámlájára. Az igényléssel érintett időszak: 2016.03.17-2017.09.30. Az a kérdésem, hogy ehhez a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan utalt összeg a katabevétel részét képezi-e? Köszönöm a válaszát.

Áfa folyamatos teljesítés vonatkozik-e erre az esetre? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elég speciális cég vagyunk, egy önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit kft.-je. Városüzemeltetési tevékenységünk áfájával kapcsolatban merült fel kérdésünk. 2016-ban a képviselőtestület elfogadta az üzleti tervünket, és a köztünk lévő keretszerződés alapján az ebben elfogadott működési költségeket finanszírozta 12 hónapon keresztül, egyenlő részletekben. Év végén nem volt elszámolás, a tényleges költségek alapján nem számláztunk többletköltséget, és nem fizettünk vissza megtakarítást. Havonta két számla ment ki, a hónap 8-án egy előlegszámla, az előlegbekérőre beérkezett előleg napján kiállítva, ez rendben is van, az adott havi áfában elszámoltuk. A másik számla a hónap utolsó napján lett kiállítva, a fizetési határidő a következő hónap 8-a, viszont áfateljesítésként az adott hónap utolsó napja lett megjelölve, és akkorra is vallottuk be áfában. Az akkori könyvvizsgálónk azt mondta, hogy szerinte ez nem folyamatos teljesítés. 2017-ben várhatóan év végén el kell számolnunk a teljesítményeinkkel, és lehetséges, hogy elszámoló számlát kell kibocsátani. Tehát ez már folyamatos teljesítés lesz szerintem. Akkor az előlegszámla havonta a havi áfába kerül, a havi végszámla pedig a következő haviba a fizetési határidő alapján. De lehet, hogy ez nem is helyes, hogy havonta végszámlát bocsátunk ki, mivel nincs havi elszámolás? Ez is előlegnek minősül? Önök hogy ítélik meg a 2016-os és 2017-es gyakorlatunkat? Köszönettel!

Munkaerő-kölcsönzés és díjazás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.