9 találat a(z) többletköltség cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szennyvízszippantással foglalkozik. Tevékenységgel kapcsolatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz "Nem közművel összegyűjtött szennyvíz-közszolgáltatás ideiglenes ellátása során felmerülő indokolt többletköltségigény" kérelmet nyújtott be. A többletköltséget az adott önkormányzat előleg címén kiutalta a vállalkozó bankszámlájára. Az igényléssel érintett időszak: 2016.03.17-2017.09.30. Az a kérdésem, hogy ehhez a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan utalt összeg a katabevétel részét képezi-e? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elég speciális cég vagyunk, egy önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit kft.-je. Városüzemeltetési tevékenységünk áfájával kapcsolatban merült fel kérdésünk. 2016-ban a képviselőtestület elfogadta az üzleti tervünket, és a köztünk lévő keretszerződés alapján az ebben elfogadott működési költségeket finanszírozta 12 hónapon keresztül, egyenlő részletekben. Év végén nem volt elszámolás, a tényleges költségek alapján nem számláztunk többletköltséget, és nem fizettünk vissza megtakarítást. Havonta két számla ment ki, a hónap 8-án egy előlegszámla, az előlegbekérőre beérkezett előleg napján kiállítva, ez rendben is van, az adott havi áfában elszámoltuk. A másik számla a hónap utolsó napján lett kiállítva, a fizetési határidő a következő hónap 8-a, viszont áfateljesítésként az adott hónap utolsó napja lett megjelölve, és akkorra is vallottuk be áfában. Az akkori könyvvizsgálónk azt mondta, hogy szerinte ez nem folyamatos teljesítés. 2017-ben várhatóan év végén el kell számolnunk a teljesítményeinkkel, és lehetséges, hogy elszámoló számlát kell kibocsátani. Tehát ez már folyamatos teljesítés lesz szerintem. Akkor az előlegszámla havonta a havi áfába kerül, a havi végszámla pedig a következő haviba a fizetési határidő alapján. De lehet, hogy ez nem is helyes, hogy havonta végszámlát bocsátunk ki, mivel nincs havi elszámolás? Ez is előlegnek minősül? Önök hogy ítélik meg a 2016-os és 2017-es gyakorlatunkat? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adószám rögzítése NTAK rendszerben

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Védjegy használata

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Energiaital forgalmazása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink