Osztalékfizetés és kölcsöntörlesztés havi részletekben

Megosztás Tetszik

Egy kft. vezetője az osztalékot havi részletekben szeretné kifizetni, továbbá az osztalék egy részét kölcsöntörlesztésre fordítani. Van-e erre lehetőség? Olvasónk kérdésére Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. vezetője 12 hónapon keresztül havonta szeretné kifizetni az osztalékát. Nem találtunk pontos leírást, hogy van-e lehetőség havonta osztalékot kifizetni? A további kérdés, hogy ezen osztalékot lehet-e megbontva – akár 12 hónapon keresztül – osztalékként kifizetni, illetve a cég által adott kölcsönt törleszteni? Hogyan lehet/kell megoldani ennek a bérszámfejtését és könyvelését? Ügyfelünk pontos kérdése az alábbiak szerint hangzik: „A” verzió: Van-e lehetőségem 12 havi részletben megfizetni az adót? Van-e arra lehetőség, hogy ezt az osztalékot kétfelé számfejtsük (havi osztalék mértéke 8 millió Ft / 12 hóval, ami 666 ezer Ft/hó)? Azaz egy része menjen a cég által kölcsönadott pénz törlesztésére (mondjuk 400 ezer Ft/hó), a többi pedig átutalással a magánbankszámlámra 266 ezer Ft/hó). „B” verzió: Van-e arra lehetőség, hogy ennek az összegnek csak egy részét veszem ki osztalékként? Mondjuk 6 millió Ft-ot 10 havi részletben. Ennek az adója 540 ezer Ft szja + 300 ezer Ft szocho, aminek az adója 10 hónapon keresztül 84 eezer Ft (magánszemélyként).

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Feltételezve, hogy a tulajdonos magyar adóügyi illetőséggel bír, véleményem a következő.

„A” verzió: Van-e lehetőségem 12 havi részletben megfizetni az adót? Van-e arra lehetőség, hogy ezt az osztalékot kétfelé számfejtsük (havi osztalék mértéke 8 millió Ft / 12 hóval, ami 666 ezer Ft/hó)? Azaz egy része menjen a cég által kölcsönadott pénz törlesztésére (mondjuk 400 ezer Ft/hó), a többi pedig átutalással a magánbankszámlámra 266 ezer Ft/hó).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 9. § (2) a) és g) pontok alapján a bevétel megszerzésének időpontja

• pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták,
• az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

Az Szja tv. 66. § (Az osztalékból származó jövedelem) (3) a) pont alapján az adót a kifizető e § alkalmazásában a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.

A fentiek és az általános gyakorlat alapján a részletekben történő kifizetés és kizárólag az ezen összegre jutó bérszámfejtés lehetséges (mivel a tulajdonos a jövedelmet ekkor szerzi meg és így az adókötelezettség is ekkor áll be).

A felek megállapodásától függően meglátásom szerint nincs akadály annak, hogy az osztalékjövedelem egy részét a tulajdonos részére pénzügyileg nem rendezik, hanem a kölcsön összegébe kerül beszámításra. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:49 – 6:52. §-ai szerintem ezt kifejezetten nem zárják ki, ugyanakkor ezt jogásszal is javasolt egyeztetni.)

Ugyanakkor attól függetlenül, hogy az osztalék egy részét kölcsön-törlesztésre/beszámításra fordítják, az eredetileg kifizetendő teljes bruttó összeg (a fentiek alapján 666 ezer forint) után adózni szükséges, és kizárólag a csökkentett rész fizethető ki és/vagy számítható be. Tehát ha a „kétfelé történő bérszámfejtés” alatt a példa szerint azt értik, hogy kizárólag a 266 ezer forint után kellene adózni, az adózási szempontból nem megfelelő, mivel a tulajdonos a kölcsönbe történő beszámítással (400 ezer forint) is végső soron jövedelemhez jut.

A társaságnál a jóváhagyott, de (még) ki nem fizetett osztalékösszeg tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kerül kimutatásra, az adott havi részlet teljes összege után szükséges az adókat kiszámolni, levonni, a fennmaradó összegről pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhet (hogy azt a kölcsönével szemben beszámítják és / vagy pénzügyileg rendezik).

„B” verzió: Van-e arra lehetőség, hogy ennek az összegnek csak egy részét veszem ki osztalékként? Mondjuk 6 millió Ft-ot 10 havi részletben. Ennek az adója 540 ezer Ft szja + 300 ezer Ft szocho, aminek az adója 10 hónapon keresztül 84 eezer Ft (magánszemélyként).

Erre a tulajdonosi döntés alapján lehetőség van, ám a ki nem vett összeg sorsát rendezni szükséges (például a társaság javára elengedni). Továbbá, amennyiben az adott részt osztalékként például kizárólag azért nem veszik ki, hogy a kölcsönbe beszámítsák (vagy bármilyen más ügylet során felhasználják, amivel a tulajdonos végső soron jövedelemhez jut), könyvelési és adózási szempontból a fentiek szerint kell eljárni.

Végül megjegyzem, hogy a jelzett adóösszegeket nem értem pontosan [a 6 millió forintnyi osztalékra jutó személyi jövedelemadó szerintem 900 ezer forint (15%), míg a szociális hozzájárulási adó legfeljebb 780 ezer forint (13%)].

Remélem a fentiekkel a segítségére lehettem.