Mikor önellenőrizhető és mikor nem a fejlesztési tartalék?

Megosztás Tetszik

A 2019. évi társaságiadó-bevallás közeledtével aktuális a kérdés: mikor önellenőrizhető és mikor nem a fejlesztési tartalék, mivel számos adózó hagyja figyelmen kívül az előírások egy részét. Ennek az a következménye, hogy szándékuktól eltérően nem élhetnek a tartalékképzés adófizetést érintő hatásával.

Fejlesztési tartalék képzése

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja szerint a 2019. adóévtől az adózó fejlesztési tartalékot képezhet az adózás előtti eredménye összegében, de legfeljebb 10 milliárd forint értékben. A képzés jelentősége, hogy annak összege – mint egy előrehozott értékcsökkenési leírás – levonható az adózás előtti eredményből. Ennek azonban feltétele, hogy annak az üzleti évnek a beszámolójában, amelyben az adózó él az adóalap-csökkentéssel, a levont összeget lekötött tartalékként mutassa ki.

A lekötött tartalékot az eredménytartalékból képezheti a vállalkozás saját elhatározása alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 38. § (3) bekezdés g) pont szerint. Ezt akkor is megteheti az Szt. 38. § (5) bekezdése szerint, ha a lekötött tartalék képzése miatt az eredménytartalék negatívvá válik, vagy a negatív egyenlege nő.

Az előrehozott értékcsökkenési leírás az adóalapból levonható értékcsökkenési leírás elszámolását érinti. A beruházáshoz felhasznált fejlesztési tartalék ugyanis elszámolt értékcsökkenési leírásnak minősül a Tao tv. 1. számú melléklet 12. pontja szerint, azaz csökkenti az üzembe helyezés napján a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét, figyelemmel arra, hogy a lekötött tartalékot feloldani nem az üzembe helyezés adóévében, hanem a beruházás elszámolásának adóévében kell.

Önellenőrzés

Ennek vizsgálata a következő esetekben merül fel.

1. A vállalkozás csökkentette az adóalapot fejlesztési tartalék címen, és lekötött tartalékot is képzett ugyanazon vagy nagyobb összegben.

2. Az 1. pont szerinti képzés esetén később a beszámoló ellenőrzése következtében változik – nő vagy csökken – a vállalkozás adózás előtti eredménye.

3. A vállalkozás csökkentette az adóalapot fejlesztési tartalék címen, de lekötött tartalékot nem képzett vagy kisebb összegben képzett.

4. A vállalkozás nem csökkentette az adóalapot fejlesztési tartalék címen, de lekötött tartalékot képzett erre hivatkozással.

5. A vállalkozás a fejlesztési tartalékot felhasználta beruházásra, és az üzembe helyezett tárgyi eszközre az értékcsökkenési leírást annak megfelelően vette figyelembe, de nem oldotta fel a lekötött tartalékot.  

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az 1–5. esetekben felsoroltak részleteit!