Kamatlevonást korlátozó előírás a társasági adózásban II. – példákkal

Megosztás Tetszik

Az idei évtől egy uniós irányelv (1164/2016/EU) hazai jogba történő illesztése megváltoztatja a kamatok társasági adóalapnál történő figyelembevételére vonatkozó eddigi előírást, amelyet „alultőkésítési szabályként” ismertünk. Folytatjuk január 14-én, azonos címmel megjelent írásunkat.

Cikkünk első részében – amelyet a második rész értelmezéséhez mindenképpen érdemes megnézni – szemléletes példákon keresztül bemutattuk a kamatlevonási korlátozásra vonatkozó általános szabályokat, a konszolidált beszámolót készítő vállalatcsoport tagjára, a jogutódra, átvevőre, valamint a csoportos társasági adóalany tagra érvényes előírásokat. Mostani írásunkban bemutatjuk, hogyan kell számolni a kamatlevonási kapacitással, mint csökkentő tétellel.

Kamatlevonási kapacitás, mint csökkentő tétel

Csökkentésként a növelő tétel (vagy egy része) a következő 5 adóévben vehető figyelembe két módon:

– levonható a megelőző adóév(ek) növelő tételéből, legfeljebb annak mértékéig vagy

– külön csökkentő tételként érvényesíthető, ha a levonható összeg meghaladja a növelő tételt, de nem több mint az adóévi kamatlevonási kapacitás.  

A levonható összeg az úgynevezett kamatlevonási kapacitás, amely az adóévi EBITDA 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy adott évben felmerülő rendkívül nagy finanszírozási költség – az évente elismert mértékig – 5 év alatt érvényesíthető az adóalapnál. Ugyanakkor, ha a nettó finanszírozási költségek folyamatosan meghaladják az EBITDA 30 százalékát, akkor e költségek hosszabb távon sem érvényesíthetők az adóalapnál.

Példa

1. Egy vállalkozás 2019-2021. évi adatai a következők:

^{Millió forint}

*A növelő tétel az előző adóévekben, (legfeljebb a megelőző 6. adóévben) figyelembe vett növelő tétel és az azt követő adóévekben a növelő tételből és/vagy az adózás előtti eredményből levont összeg, legfeljebb az adóévi növelő tétel.

A 2020. adóévi növelő tétel (50 millió forint) csökkenthető az előző (2019.) adóévi növelő tételből legfeljebb az adóévi növelő tétellel (50) millió forint), függetlenül attól, hogy az adóévben (2020-ban) nem rendelkezik a vállalkozás kamatlevonási kapacitással. Ez utóbbi ugyanis csak a Tao 7. paragrafus (1) bekezdésének ny) pontjánál jelent korlátot. 

A 2021. adóévi csökkentő tétel a 2019. adóévben figyelembe vett növelő tétel és a 2020. adóévben a növelő tételt csökkentő összegként figyelembe vett összeg különbözete, legfeljebb a 2021. évi kamatlevonás kapacitás. Ez pedig 60 millió forint - 50 millió forint = 10 millió forint, mivel ez kisebb a 2021. adóévi 100 millió forint kamatlevonási kapacitásnál.    

2. Egy vállalkozás 2019-2021. évi adatai a következők:
                                                                                                                                             Millió forint

(*A növelő tétel az előző adóévekben, (legfeljebb a megelőző 6. adóévben) figyelembe vett növelő tétel és az azt követő adóévekben a növelő tételből és/vagy az adózás előtti eredményből levont összeg, legfeljebb az adóévi növelő tétel.)

A 2020. adóévben nincs növelő tétel, de a kamatlevonási kapacitás mértékéig (100 millió forint) lehet az előző adóévi növelő tétel egy részét figyelembe venni adózás előtti eredmény csökkentéseként.

A 2021. adóévben a növelő tételt, legfeljebb annak mértékéig csökkenteni lehet a korábbi adóévekben (legfeljebb a megelőző 6. adóévben) figyelembe vett és növelő tétel csökkentésként vagy adózás előtti eredmény csökkentésként még figyelembe nem vett összeggel. Ez az adott esetben 260, 190 millió forint - 100 millió forint = 160, 190 millió forint. Így a növelő tétel 2021-ben ténylegesen 39, 810 millió forint.