Gyorsított értékcsökkenés mint beruházásösztönző lehetőség

Megosztás Tetszik

Akad olyan vállalkozás – főként, ha tulajdonosai külföldiek –, amelynél az értékcsökkenés elszámolása nemcsak zárlati feladat, hanem időszakos is (havi, negyedéves). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) csak az évi egyszeri (évvégi) elszámolást teszi kötelezővé. A vállalkozásoknak számviteli politikájukban kell e kérdésben dönteniük.

Az évvégi zárási feladatok elvégzése során megsokszorozódnak az értékcsökkenéssel kapcsolatos kérdések.

Az értékcsökkenési leírás összege az éves eredményt és társasági adóját (így a társasági adó előlegének feltöltését is) is befolyásolja, így nem árt „képben lennünk” már decemberben etekintetben is.

Fontos, hogy az értékcsökkenés elszámolása nem gazdasági döntés kérdése. A számviteli törvény rendelkezéseinek értelmében ez kötelező, akkor is, ha ezzel a társaság éves eredménye negatív lesz.

Igaz, hogy a vállalkozások általában az adóalapot csökkentő lehetőségekre „hajtanak”, de – különösen válság idején – az is előfordulhat, hogy a cégnek az az érdeke, hogy minél nagyobb adózás előtti eredményt mutathasson ki, vagy legalábbis nyereséget és nem veszteséget (például hitelt szeretne felvenni).

Mindannyian tudjuk, hogy a társasági adó alapjának megállapítása során a számviteli törvény szerint meghatározott amortizáció összege növeli az adóalapot, és ugyanakkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) alapján számított értékcsökkenési leírás összegével csökkenthető az adóalap. Vannak olyan esetek, amikor a két összeg megegyezik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az értékcsökkenési leírásra vonatkozó legfontosabb szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.