Az iskolarendszerű képzés költségtámogatásának adózása

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni az iskolarendszerű képzéshez, továbbá azok járulékos költségeihez adott munkáltatói, kifizetői támogatásokat, térítéseket? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) szerint az a képzés minősül iskolarendszerű képzésnek, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Ilyennek minősül továbbá az a külföldi képzés is, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés [szja-törvény 3. § 87. pont].

Jellemzően ilyen – tanulói vagy hallgatói jogviszonyt keletkeztető képzés – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézményekben zajló alap- és mesterképzés, a doktori képzés, a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján folyó középfokú képzés, valamint a szakképzésről szóló törvény alapján szakképző intézményben folyó technikumi vagy szakképző iskolai képzés. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott felsőoktatási szakképzés is iskolai rendszerű szakképzésnek minősül.

Az említett jogviszonyok fennállását az érvényes diákigazolvány bizonyítja.

Az iskolarendszerű képzések adókötelezettsége vonatkozásában az szja-törvény nem tartalmaz speciális szabályokat, ezért amennyiben a képzést például munkavállaló részére nyújtja a munkáltató, úgy az bérjövedelemként válik adókötelessé.

Tanulmányi szerződés

Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a munkáltató a képzést tanulmányi szerződés keretében biztosítja a magánszemély részére. Ugyanakkor egy tanulmányi szerződés mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyös lehet, ugyanis megállapodás alapján a munkavállaló a költségeivel kapcsolatosan támogatást kaphat a munkáltatójától, a munkáltató pedig a szerződésben rögzített időtartamban biztosan képzett munkaerőhöz jut. A tanulmányi szerződés megkötésének lehetőségéről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezik.

Eszerint a tanulmányi szerződés csak munkajogviszonyban álló felek (munkáltató és munkavállaló) között jöhet létre érvényesen. A tanulmányi szerződés megkötésének feltétele, hogy írásba kell foglalni. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A cikk további részében a következőkről lesz szó:

♦ A támogatás formája

♦ Mikor nem köthető tanulmányi szerződés?

♦ Képzéssel kapcsolatos költségek támogatása

♦ A képzési költségek megítélése a társasági adóban