A kamatlevonhatósági szabályok várható változása

Megosztás Tetszik

Nettó finanszírozási költség, kamatlevonási kapacitás, adózási EBITDA – mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel a 2016/1164. tanácsi irányelv hazai átültetése miatt az érintett cégeknek és az adózással foglalkozó szakembereknek meg kell ismerkedniük a kamatráfordítások társasági adóban történő érvényesíthetőségének vizsgálatával kapcsolatban.

Az őszi adócsomag és a Gazdasági Bizottság kapcsolódó javaslata alapján az új szabályozás alapjaiban módosítaná a kamatlevonhatósághoz, közismertebb nevén alultőkésítéshez kapcsolódó fogalmakat és adóalap-megállapítási szabályokat. 2019. január 1-től ugyanis már nem csak a számviteli értelemben vett kamatráfordítások (ideértve az új szabályok alapján már a banki finanszírozáshoz kapcsolódó kamatokat is), hanem minden finanszírozáshoz kapcsolódó költség, ráfordítás (például folyósítási jutalék) a vizsgálandó finanszírozási költség részét képezné.

A módosítások értelmében a nettó – tehát a finanszírozáshoz kapcsolódó bevételeket meghaladó – finanszírozási költségek azon része nem lenne elismert társasági adóban, amely meghaladja az adózási EBITDA – a társasági adóalap nettó finanszírozási költség, a kamatlevonási kapacitás miatti csökkentő tétel, az adótörvény szerinti értékcsökkenés és adómentes jövedelmek nélküli összege – 30 százaléka vagy 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget. Azaz a finanszírozási költségek érvényesítése alapvetően nem a hitelállomány – sok esetben az előző évek veszteségét is tükröző – saját tőke összegéhez viszonyított arányától függne, hanem kizárólag az adott évi teljesítmény függvénye lenne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!