A bejelentett részesedés adózási szabályai – példával

Megosztás Tetszik

Más vállalkozásban történő befektetés mindig rejt magában kockázatot. A társaságiadó-törvény rendelkezései többféle módon támogatják a vállalkozásokat abban, hogy más cégekben fektessenek be, ezzel elősegítve a gazdasági élet fejlődését. Cikkünkben a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adózási szabályokat vizsgáljuk meg, példákon keresztül.

A társaságiadó-törvény 4. paragrafusának 5. pontja határozza meg a bejelentett részesedés fogalmát, amely a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével. A bejelentett részesedés tehát bármely belföldi vagy külföldi személyben megszerzett részesedés, ami lehet részvény vagy üzletrész is. Tőzsdei és nem tőzsdei cégekben szerzett részesedések egyaránt szóba jöhetnek.

Ahhoz, hogy egy társaság élvezhesse a bejelentett részesedéssel kapcsolatos adóelőnyt, a részesedés vásárlását be kell jelenti az adóhatóságnak. A bejelentést a T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon kell elvégezni, a szerzést követő 75 napon belül. A szerzés napja a cégbírósági bejegyzés napja. Ha cégírósági bejegyzés nem kíséri az ügyletet, akkor a szerződéskötés napja az irányadó. A bejelentési határidő jogvesztő.

Ha egy vállalkozás ugyanabban a vállalkozásban további részesedést szerez, azt szintén be kell jelenteni az adóalap-kedvezmény érdekében. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a bejelentést nem szükséges megismételni.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük

• a bejelentett részesedés utáni adóalap-kedvezmény szabályait, illetve azt,
• hogyan, mikor lehet értékvesztést elszámolni.