Vadászat és szja: mire kell figyelni adózási szempontból?

Megosztás Tetszik

A vadak védelme, a vadállomány számának szabályozása miatt a tervszerű vadgazdálkodási tevékenység elkerülhetetlen, amely meghatározott ütemterv alapján a vadászat is részét képezi. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezik az idevonatkozó tudnivalókról.

A vadgazdálkodás lehet őstermelői tevékenység is

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény visszahivatkozik a földforgalmi törvényre (2013. évi CXXII. törvény) azzal kapcsolatosan, hogy mi tekinthető őstermelői tevékenységnek. A földforgalmi törvény 5. § 18. pontja szerint idetartozik a vadgazdálkodás is, viszont a vadgazdálkodási szolgáltatás már nem az. Ez utóbbi a kiegészítő tevékenységek felsorolásában sem szerepel.

Vadászati jog

A Vtv. 3. §-a szerint a vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként – a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is – a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.

Fontos említést tenni, hogy ez a vagyonértékű jog nem azonos a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 3. § 31. pontjában meghatározott vagyoni értékű jog fogalommal.

A Vtv.7. § (2) bekezdése alapján a vadászatra jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani. Attól függően, hogy a vadászterület egy vagy több személy tulajdonában van, a vadászati jog lehet önálló vagy társult.

Önálló vadászati jog (a vadászterület kizárólag egy személy tulajdonában van) esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni [Vtv. 6. § (1) bekezdés].

Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Vtv.4. § (1) – (2) bekezdés].

Társult vadászati jog esetén – mivel a vadászterület több személy tulajdonában van – azt csak hasznosítani, azaz haszonbérbe lehet adni.

A Vtv. 6. § (3) bekezdése szerint a vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

Fontos azt is tudni, hogy a földtulajdonos a vadászati jogot a termőföld haszonbérbeadásától függetlenül, önálló szerződés keretében is hasznosíthatja.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:

• vadászati jog gyakorlásából származó jövedelem megállapítása,
• vadászatra jogosultak köre – a lelőtt vadak sorsa,
• bérvadász,
• vendégvadász,
• vadkárelhárítási célú vadászat,
• vadásztársaságtól származó egyéb kifizetések és juttatások,
• vadásztársaság által szervezett rendezvény, esemény.