Amit a munkabérelőlegről tudni érdemes: ki fizet, ha eltűnik vagy meghal a munkavállaló?

Mi a munkabérelőleg, milyen típusai vannak, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár munkáltatói, illetve munkavállalói oldalról? Mi van akkor, ha eltűnik a munkabérelőleget felvett munkavállaló vagy ha esetleg elhalálozik? Hogyan alakul ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), és egyéb jogszabályok nem állapítanak meg részletszabályokat a munkabérelőleg-juttatás rendjével kapcsolatosan.

Munkabérelőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra (például köztisztviselői jogviszony) tekintettel juttatható, melynek kétféle típusa lehet.  Megkülönböztethetünk a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján, illetve a munkavállaló kérelmére juttatott munkabérelőleget.

Szabályzat, kollektív szerződés keretében adott munkabérelőleg

A gyakorlatban a munkabérelőleg nyújtásának rendjét többnyire szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ezekben rendelkeznek egyebek mellett arról, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, illetve a próbaidő alatt nyújtható-e munkabérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles visszafizetni az előleget.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi jellemző a kérelemre adott munkabérelőlegre, mikor keletkezik utána adófizetési kötelezettség, illetve milyen következményekkel jár, ha eltűnik a munkabérelőleget felvett munkavállaló, illetve ha elhalálozik!