Munkába járás gépjárművel – a költségtérítés speciális esetei

Megosztás Tetszik

A munkába járás költségtérítésének feltétele-e, hogy a munkavállaló saját gépjárművel oldja meg a munkába járást? Ha ugyanazon gépjárművel több munkavállaló együtt egy járművel oldja meg a munkába járást, minden dolgozó külön-külön jogosult a költségtérítésre? Budapesten belüli munkába járásnál fizethet-e költségtérítést a munkáltató dolgozójának? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: 1. Több helyen olvastuk, hogy nem szükséges saját gépjárműnek lenni, amire a munkába járás költségtérítését elszámolja a dolgozó – annak ellenére, hogy az Szja tv. 25. § (2) b) pontjában külön kiemeli „(ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)”. Tehát, nem csak saját gépjármű esetében áll fenn az adómentesség? 2. Ehhez kapcsolódó kérdés: három kollégánk egy gépjárművel jár munkába vidékről (hosszú várakozási idő miatt – vonattal 2,5 óra, autóval 40 perc/út, nem oda-vissza). Ez esetben mindegyik dolgozó külön-külön megkaphatja a munkába járás költségtérítését – attól függetlenül kié a gépjármű? (Vegyük például a belföldi kiküldetést, Budapest–Szeged 4 fő/autó, ott sem számolhatja el mind a 4 fő a költségtérítést.) 3. Ha a cég Budapesten belüli napi munkába járás során egy kulcspozícióban dolgozó kolléga részére szeretne költségtérítést fizetni (például erős asztma miatt tömegközlekedéssel nem tud utazni a kolléga: lépcsőzések, szmog), és megfizeti az adókat, akkor megteheti?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ad1. A szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjából idézett kiemelés nem zárja ki, hogy a munkáltató a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 30 forintot térítsen (mely esetben nem keletkezik adókötelezettség), függetlenül attól, hogy a munkavállaló az utazást milyen módom oldja meg [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 25. § (2) bekezdés; 16/2023. (I. 27.) kormányrendelet 1. §].

Ad2. Az előzőek érvényesek akkor is, ha több munkavállaló együtt egy járművel oldja meg a munkába járást, a hazautazást. Ez azt jelenti, hogy mindegyik dolgozó külön-külön megkaphatja a munkába járás költségtérítését, tekintet nélkül kié a gépjármű. (A példaként említett belföldi kiküldetés költségeinek elszámolása ettől független.)

Ad3. Annak, aki mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja), a közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is fizethető adókötelezettséggel nem járó 30 Ft/km költségtérítés [39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdés c) pont].