adozona.hu
Így ad 5-15 milliót a magyar állam pluszmunka nélkül tízezreknek
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/egykulcsos_ado_WWMPSF
Így ad 5-15 milliót a magyar állam pluszmunka nélkül tízezreknek
Tetszik
Egy közepes méretű pesti lakás árának megfelelő összeggel (10-14 millió forinttal) maradt több – családi adókedvezmény nélkül – az új adó- és járulékrendszer révén három év alatt azoknak a felső vezetőknek a zsebében, akik havi bruttó 2-2,5 millió forintot keresnek, anélkül, hogy egy fillérrel is emelkedett volna a fizetésük. Eközben összesen 290 ezer forintot vett el az adójóváírás eltörlése, valamint az egyéni járulékterhek emelkedése azoktól, akik ez idő alatt mindvégig havi bruttó 100 ezer forintot kerestek.
Hogyan befolyásolta a nettó kereseteket pusztán az adó-, illetve járulékrendszer változása nem számolva a családi adókedvezménnyel? – ezt vizsgálta Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. Kétféle számítást készített: az egyik azt mutatja meg, hogy ugyanakkora bruttó jövedelemből mennyivel kevesebb vagy több nettó marad 2013-ban, mint 2010-ben. Még beszédesebb a másik számítás, amelyből az derül ki, hogy – statikus jövedelemszinttel számolva – három év alatt halmozottan mennyivel csappant meg vagy gyarapodott a munkavállalók pénztárcája.
Mint ismeretes, 2011-ben a korábbi 15 100-ról 12 100 forintra mérséklődött az alacsonyabb keresetűek által érvényesíthető adójóváírás havi összege, miközben a jogosultsági határ (az 1,27-szeres adóalap-kiegészítéssel növelt adóalap) 3 millió 188 ezer forintról 2 millió 750 ezer forintra csökkent. Egy évvel később drasztikus intézkedéssel teljesen eltörölte a kormány a legalacsonyabb keresetűek terheit enyhítő adójóváírás intézményét.
Eközben 2011-ben a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nőtt az egyéni nyugdíjjárulék mértéke, majd 2012-ben – az adójóváírás eltörlésével egyidejűleg – a korábbi 2-ről 3 százalékra emelkedett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke. A magasabb keresetűeket csak az idei évben érte nagyobb érvágás a nyugdííjárulék-plafon eltörlése miatt, az érintett körbe tartozók azonban a korábbi években már jócskán megszedték magukat a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, valamint az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés eltörlése révén.
A számításokból kiderül: az évi 3 millió forint alatti bruttó jövedelmekből kevesebb marad idén, mint 2010-ben, a fölött viszont minél többet keres valaki, annál több marad most a zsebében ugyanakkora bruttó fizetésből, mint három évvel ezelőtt. A grafikonon az látható, hogy adott bruttó bérből mennyivel kevesebb, illetve több nettót kaptak kézhez a munkavállalók 2013-ban, mint 2010-ben.
Évi 1 millió 200 ezer forintból (havi szinten bruttó 100 ezer forint) a hatályos adó- és járulékszabályok mellett 2013-ban 132 120 forinttal kevesebb marad, mint 2010-ben. Az átlagkeresetből – nagyjából havi bruttó 220 ezer forint környékén, vagyis évi 2,6 millió forintból – most 61 ezer forinttal kevesebbet kapnak kézhez a munkavállalók, mint 2010-ben. Azok, akiknek a bruttó fizetése mindhárom évben ezen a szinten maradt, a három év alatt összesen csaknem 200 ezer forintot veszítettek.
Hárommillió forintból ugyan éves szinten 16 ezer forinttal több marad idén, mint 2010-ben, de – a korábbi években elszenvedett veszteségek miatt – három év alatt összességében 58 ezer forintot buktak azok, akik az elmúlt időszakban mindvégig havi bruttó 250 ezer forintot kerestek.
Ezzel szemben jelentős bértöbbletre tettek szert azok, akik éves szinten bruttó 3 millió forintnál többet kerestek. Már évi 3,5 millió forintnál érezhető a jövedelempozíció-javulás. Ekkora bruttó keresetből most csaknem 113 ezer forinttal több nettó marad, mint 2013-ban, három év alatt pedig 175 ezer forinttal gyarapodott az érintett munkavállalók pénztárcája.
| Bruttó éves bér | Nettó éves bér 2010 | Nettó éves bér 2011 | Nettó éves bér 2012 | Nettó éves bér 2013 | Keresetváltozás három év alatt |
| 900 000 | 733 890 | 704 820 | 589 500 | 589 500 | - 317 850 |
| 1 200 000 | 918 120 | 891 360 | 786 000 | 786 000 | - 291 000 |
| 2 600 000 | 1 764 180 | 1 695 640 | 1 695 397 | 1 703 000 | - 198 503 |
| 3 000 000 | 1 948 860 | 1 883 400 | 1 940 117 | 1 965 000 | - 58 063 |
| 3 500 000 | 2 179 710 | 2 176 300 | 2 246 017 | 2 292 500 | 175 687 |
| 5 000 000 | 2 868 000 | 3 109 000 | 3 163 717 | 3 275 000 | 943 717 |
| 10 000 000 | 5 227 937 | 6 451 500 | 6 430 667 | 6 550 000 | 3 748 357 |
| 20 000 000 | 10 413 937 | 13 669 500 | 13 548 667 | 13 100 000 | 9 076 357 |
| 30 000 000 | 15 599 937 | 20 887 500 | 20 666 667 | 19 650 000 | 14 404 357 |
Forrás: Hanti Erzsébet, MSZOSZ
Mint a táblázatból látható, bruttó 5 millió forintból most 400 ezer forinttal több marad, mint 2010-ben. Három év alatt pedig összesen 943 ezer forintot nyertek az érintettek az adórendszer átalakításából, vagyis az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés eltörléséből, illetve a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetéséből. Hatmillió forint éves jövedelemből most 638 ezer forinttal több marad, mint 2010-ben, három év alatt pedig összesen 1 millió 561 ezer forint a nettó többlet.
Havi bruttó 2,5 millió forintos – éves szinten 30 millió forint – jövedelemből idén 4 millió forinttal többet tehetnek zsebre a munkavállalók, mint 2010-ben. Három év alatt – csak az adórendszer átalakítása miatt, egy fillér fizetésemelés nélkül – összesen 14 millió forinttal gazdagodtak. Még úgy is, hogy az idei évtől megszűnt a nyugdíjjárulék-fizetési plafon, vagyis a havi bruttó 660 ezer forint fölötti jövedelmekre is meg kell fizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.
| Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség megoszlása |
| Az elmúlt évre vonatkozóan összesen 3 millió 771 ezer magánszemélynek volt munkaviszonyból származó bérjövedelme az összesen 4 millió 464 ezer adóbevallóból. A kapott munkajövedelem átlagos összege éves szinten 2 millió 34 ezer forint volt, ami havi átlagban 170 ezer forintot jelent. Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 33,7 százaléka, összesen 1 millió 503 ezer adózó vallott be. Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők jelentős része olyan adóalany, aki munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (más bérjövedelem, vállalkozói kivét, stb.) szerzett, illetve nem egész évben volt munkaviszonya. A kapott munkabér nagysága szerint sávba rendezve az adózókat, összesen 1 millió 263 ezer fő szerzett minimálbér vagy az alatti munkaviszonyból származó bérjövedelmet. Ez a szám előző évben még csak 1 millió 218 ezer volt – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által szeptemberben nyilvánosságra hozott összesítésből. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 341 ezer fő, az adózók 30 százaléka számolt el, mely arány 5,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Ennek a körnek az összes adókötelezettségből történő részesedése ellenben 17,3 százalékról 20,8 százalékra nőtt. A 2 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet az összes bevalló 15,6 százaléka, összesen 697 ezer fő számolt el, részesedésük az összes adókötelezettségből 18,3 százalék volt. (2011-ben még csak 584 ezer adózó tartozott ebbe a jövedelmi sávba, s 17,4 százalékát fizették meg az összes adókötelezettségből. A 2011-es évinél mintegy 31 ezer fővel több, 518 ezer adózó ért el 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet. Ők az összes adózó 11,6 százalékát képviselik (szemben a megelőző évi 10,8 százalékkal). Az összes adóból történő 5,7 százalékponttal kisebb mértékben, 25,9 százalékban részesedtek. Évi 6 millió forint feletti éves jövedelmet a bázis időszakinál 8 ezerrel több, összesen 171 ezer adózó, az összes adózó 3,8 százaléka realizált. Bár ebben a sávban csapódott le az összes adókötelezettség 26,1 százaléka, az arány 3,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
És ezekhez a számokhoz még hozzá sem adódtak a munkavállaló után a munkáltató által fizettet terhek, amiket szintén a munkavállaló termel ki, tehát ott lenne a helyük a borítékon, csak hát ugye ez az államnak rendkívűl kellemetlen lenne, nagyon csúnyán nézne ki, a nettó / (szuper)bruttó arányszám igen kicsi lenne. Viszont még jobban mutatná, hogy egy magasabb keresetű nominálisan mennyivel többel járul hozzá a közös kasszához.
Micsoda marhaságokat ír. A magasabb státuszú emberek, minden kutatás szerint, TÖBBET fogyasztanak a közjavakból (autópálya, hogy mást ne mondjak), mint a szegények. Az elitnek ugyanis mindig maga felé hajlik a keze, s olyan dolgokat finanszíroztat meg az állammal, ami NEKI hasznos. (lásd még végtörlesztés).
Az elemzés persze tényleg akkor lenne teljes, ha melléraknánk minden jelentősebb adóváltozást, a 27%-os ÁFÁ-tól a telefon- és sárgacsekk-adóig. Mert az mutatná meg, hogy mennyi is marad valójában az emberek kezében a fizetésből/jövedelemből.
Nos néhány megjegyzés a "cikkhez":
- az állam nem ad semmit a jól keresőknek, hanem maximum nem LOP/RABOL el annyit, mint ezelőtt, és ez így rendben is van, mivel cserébe nem tud semmit adni a sokat adózó állampolgárnak
- azt kéne vizsgálni, hogy egyes emberek szintjén a nettó bér hogyan alakult 2009 vs. 2013, hány ember kap most kevesebbet vagy éppen többet, természetesen figyelembe véve a bruttó bér növekedését és a családi adókedvezményt stb. is, mert ezek nélkül az összehasonlítás nem ér semmi, nem lehet összehasonlítani 100.000 forintos statikus bért, mert ennek semmi értelme.
- a táblázat kiválóan mutatja, hogy 30 milliós bérnél az adózó 10,35 millióval járul hozzá a közös kasszához, míg egy évi 900ezer forintot kereső mindössze 310 ezer forinttal, tehát az 1 kulcsos adórendszer még midnig nem IGAZSÁGOS, akkor lenne az, ha mindenki egyenlő mértékben járulna hozzá a közöshöz, mivel sajnos az sem kap semmivel jobb szolgáltatást az államtól, aki -jelen esetben- 33-szoros mértékben járul hozzá.
- a cikk kiválóan alkalmas a hangulatkeltésre és a kádári, szocialista, irigységkultúra propagálására, ami remélem soha többé nem lesz államalkotó erő ebben az országban és a szoftkomcsi, kádári, irigy, tehetségtelen, gyáva stb. kisember nem jut itt még egyszer többségre.