Osztalékjövedelem: amikor módosítani kell az adóbevallási tervezetet

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék. Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük – például a munkabérük és az elkülönülten adózó jövedelem összege – nem haladta meg a havi minimálbér huszonnégyszeresét, azaz 3 millió 576 ezer forintot, a kifizetői igazolások alapján módosítaniuk kell a NAV által készített adóbevallási tervezetüket – hívja fel a honlapján közzétett tájékoztatóban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

Módosítani kell például az adóbevallási tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíján kívül 2019-ben kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert, más adóköteles jövedelme nem volt. Ebben az esetben az eSZJA oldalon (www.nav.gov.hu/szja/szja) elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 19SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Másik lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

Ugyancsak módosítaniuk kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2019-ben az adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek.

Ekkor a tervezet 286. sorában és a 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

Ha a magánszemély 2019-ben keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.

Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287. sora 2 millió forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 ezer forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 millió 200 ezer forintot kell beírni, adóként pedig ennek a 17,5 százalékát, 210 ezer forintot.

A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 19SZJA bevallást.