Mi fán terem az adóügyi illetőség?

Megosztás Tetszik

Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.

Mindenekelőtt el kell eloszlatni azt a tévhitet, hogy ha valaki külföldről jut jövedelemhez, vagy ha egy magyar cég, szervezet külföldinek fizet, az érintett eldöntheti, hol adózzon. Ez nem ilyen egyszerű, mert az adóztatás helyét részint az adózásra (jellemzően a kettős adóztatás elkerülésére) vonatkozó nemzetközi szerződések, részint a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) előírásai határozzák meg.

Hüvelykujjszabály

Az szja-törvény alapelve egyebek mellett, hogy

– a Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, azaz – a jövedelemszerzés helyétől függetlenül – összes bevételére kiterjed, míg a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség);

– ha törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő előírást tartalmaz, a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni.

Tehát, ha valakinek a magyarországi jövedelme mellett más országból származó jövedelme (is) van, nem választhatja meg, hogy utána hol fizessen adót, hanem mindenekelőtt tisztázni kell az illetőségét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely szabályok mentén, hogyan kell meghatározni az adóügyi illetőséget.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.