Magánszemély ingatlanértékesítése. Adózás, mikor gazdasági tevékenység?

Megosztás Tetszik

A magánszemélyek ingatlanértékesítése eredenden kedvezően adózik, amennyiben az ebből származó különadózó jövedelmet mindössze 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, illetve sávosan növekvő adóalap csökkentő tétel folytán a szerzéstől számított öt év elteltével gyakorlatilag adómentessé válik e jövedelem, továbbá adóalanyiság hiányában az értékesítést általános forgalmi adó sem terheli. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy e kedvező szabályok nem érvényesek az olyan ügyletekre, melyek során az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében, üzletszerűen történik. Ebben az esetben ugyanis egyrészt a magánszemély jövedelme az összevont adóalap részeként adózik (azaz a személyi jövedelemadón kívül szociális hozzájárulási adó is terheli, továbbá nem vonatkozik rá a fentiekben említett, időmúláshoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel), másrészt a magánszemély az általános forgalmi adó alanyává is válik, így az értékesítése ebben az adónemben is adófizetési kötelezettséget vonhat maga után.

A jelen cikkben az előzőekben említett két esetkör elhatárolási ismérveit vesszük górcső alá.

I. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 62. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A gazdasági tevékenység fogalmát az szja-törvény 3. § 46. pontja definiálja. Ennek értelmében gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Üzletszerűnek akkor tekinthető egy tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel. A vizsgálat során mindig az értékesítés körülményeit, életszerűségét kell figyelembe venni. Rendszeresség esetén az értékesítések ismétlődése is megalapozhatja a gazdasági tevékenység megvalósulását, ugyanakkor már egy értékesítés is gazdasági tevékenységnek minősülhet, ha az ingatlan megszerzése arra irányul, hogy a magánszemély azt haszonszerzés céljából továbbértékesítse.  

A továbbértékesítési célú beszerzésre utalhat a magánszemély értékesítés érdekében folytatott tevékenysége, így például földterületek esetén a mezőgazdasági művelésből történő kivonás, telekmegosztás, az ingatlanhoz kapcsolódó értéknövelő beruházás (például közművesítés). Ezeket a körülményeket azonban nem önmagukban kell vizsgálni, hanem összességükben, a magánszemély eredeti célkitűzéseinek fényében. Így ha az eredetileg személyes célra beszerzett, és erre használt ingatlanon annak kedvezőbb értékesítése érdekében végez kisebb mértékű beruházást a magánszemély (például felújítja az eladandó lakást), akkor ez még nem alapozza meg a gazdasági tevékenységet.

Úgyszintén ha például az örökléssel, vagy ajándékozás útján szerzett földterületet a magánszemély megosztja (a telekmegosztás nem tekinthető értéknövelő beruházásnak, lévén az komolyabb ráfordítás nélküli jogi procedúra, mely az ingatlan jogi helyzetét hivatott rendezni), mert csak ebben a formában van rá kereslet, akkor a telekmegosztás ténye nem jelenti a gazdasági tevékenység fennállását, mivel anélkül – figyelemmel az ingatlan nagyságára – az értékesítés nehézkes lenne a tulajdonos számára.

De amennyiben magánszemély a földterület megvásárlását követően rövid időn belül megosztja a földterületet, azt kivonja a mezőgazdasági művelésből, majd esetlegesen még közművesítést is eszközöl, akkor nagy valószínűséggel gazdasági tevékenység keretében, haszonszerzési céllal teszi mindezt.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy az áfatörvényben milyen előírásokra kell figyelni az ingatlan értékesítésekor!