További témák

Külföldi munkavállaló magyarországi kiküldetésben

  • adozona.hu

Külföldi (német) cég szeretné kiküldeni egyik munkavállalóját egy évre, egy magyarországi munkáltatóhoz. Fizetést kintről kapna, ott lenne biztosított stb. Lehetséges ez? Van-e a fogadó cégnek bejelentési vagy egyéb kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Természetesen lehetséges ez – szögezte le válasza elején szakértőnk. A munkavállalók szabad mozgását az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv biztosítja, így nincs akadálya annak, hogy egy német munkáltató munkavállalóját a cégcsoporton belül kiküldetés keretében foglalkoztassa Magyarországon.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D paragrafusa a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező EGT munkáltató részére ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71 EK irányelv is rendelkezik. Ha megvalósul a szolgáltatásnyújtás, és a kiküldött munkavállaló foglalkoztatása az irányelv 1. cikk (3) bekezdésének valamely pontjában kifejtetteknek megfelel – a kiküldetés időtartamának hosszától függetlenül – bejelentési kötelezettség keletkezik, melynek teljesítéséhez javasolt a www.ommf.gov.hu weboldalon a ”Kiküldetés (POSTING)”-ra vonatkozó részeket áttanulmányozni. A kiküldetés fenti felületen történő bejelentését nemcsak a külföldi munkáltató, hanem annak megbízottja is – így akár a szolgáltatást igénybe vevő magyar cég is –megteheti – magyarázta szakértőnk.

Kiküldetés esetén a német munkavállaló a német munkáltatóval áll jogviszonyban. Ilyen esetben a magánszemélynek kell az szja-kötelezettséget teljesíteni. Ennek eldöntésénél figyelembe kell venni a Németországgal fennálló kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény 14. cikkét. Figyelemmel arra, hogy a kiküldetés ideje egy év, a magyar szja-kötelezettség valószínűleg be fog következni, melynek eldöntéséhez azonban a kiküldetés körülményeit is körültekintően meg kell vizsgálni.

Társadalombiztosítási kötelezettség Magyarországon nem keletkezik, ha a német munkavállaló rendelkezik úgynevezett A1-es igazolással a kiküldetés idejére.

Előfordulhat, hogy a magyar társaság is köteles kifizetéseket teljesíteni a magánszemély javára a német céggel megkötött szerződés alapján. Ilyen esetben vizsgálni kell, hogy a juttatás adóköteles vagy az adómentes kategóriába tartozik-e. Amennyiben adóköteles, ezt a jövedelmet a 08-as adóbevallásban is fel kell tüntetni.

Szakértőnk hangsúlyozta: a külföldi személy fogadása során számos adózási kérdés felmerül, ezért érdemes adótanácsadóval is konzultálni, amikor ismertté válnak a kiküldetés körülményei, részletei.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház felújítási alap

Nagy Norbert

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X