Kisvállalkozói kedvezmény és fejlesztési tartalék felhasználása ugyanarra a tárgyi eszközre

Megosztás Tetszik

Olvasónk által könyvelt egyéni vállalkozásnál az adóhatóság nem fogadta el, hogy ugyanazon – kizárólag üzemi célt szolgáló új – tárgyi eszközre igénybe vegye a kisvállalkozói kedvezményt, és a fejlesztési tartalékot is felhasználja. Kérdésével az Adózónához fordult, Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE:

2023 szeptemberében jogkövetési vizsgálatot folytatott a NAV egy általam könyvelt egyéni vállalkozónál. Meglepetésemre az adóhatóság nem fogadta el az adott évben vásárolt ugyanazon – kizárólag üzemi célt szolgáló új – tárgyi eszközre a kisvállalkozói kedvezményt és a fejlesztési tartalék felhasználását NAV belső leiratra és az szja-törvény 49/B paragrafus (9) bekezdésének b) pontjára hivatkozva. Az szja-törvény említett passzusa valóban arra vonatkozik, hogy egyidejűleg nem lehet ugyanarra a tárgyi eszközre kisvállalkozói kedvezményt és fejlesztési tartalék felhasználását érvényesíteni? Megjegyzem: ha ez így lenne, akkor olyan tárgyi eszközre, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítették, nem lehetne értékcsökkenést elszámolni (hiszen a fejlesztési tartalék egy előrehozott értékcsökkenés). Jól gondolom? Hogyan tudnám megvédeni azt az álláspontot, hogy a kisvállalkozói kedvezmény és a fejlesztési tartalék felhasználása nem zárja ki egymást ugyanarra a tárgyi eszközre (hiszen minden szakmai cikkükben, például ebben, és a szakértői válaszokban is az olvasható, hogy nem kizárt az egyidejű érvényesítés)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az szja-törvény 49/B paragrafusának (9) bekezdése szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap – 9 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

b) továbbá – azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál – a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.

Mint látható, a fenti szabály az adókedvezményre, és nem a bevételt csökkentő kedvezményre vonatkozik, így álláspontom szerint a kisvállalkozói kedvezmény és a fejlesztési tartalék képzése egymás mellett érvényesíthető.