Kezességvállalás elszámolása és egyes következményei

Megosztás Tetszik

A gazdasági és magánéletben legtöbben valamilyen szinten kapcsolatba kerülünk a kezességvállalással. A kezesség jogintézményét a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XXI. cím LX. fejezete tartalmazza. Sokan baráti szívességként vállalunk kezességet, amit az esetek döntő részében és szerencsére mégsem hívnak le, de nem is teljesen vagyunk tisztában a következményekkel.

Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható, amit írásba kell foglalni.

A kezesség gazdasági következményeire és elszámolására nézzünk egy gyakorlati példát, ami nemrégen történt meg. 

Banki hitelszerződés alapján – amelyben kezesként szerepelt a „B” cég – az „A” cég hitelt vett fel 98 millió forint összegben, amit azonban nem tudott visszafizetni. (A kezesség vállalásánál az volt az induló feltétel, hogy az „A” cégnek egyébként 40 millió forint vevői követelése volt a „B” céggel szemben.) Így a bank érvényesítette a kezesi szerződésben a „B” cég által vállalt kötelezettséget, hogyha az eredeti kötelezett („A”) nem fizet, akkor helyette rajta („B”-n) lehet behajtani, s így nem a hitelfelvevő „A” cég, hanem a kezes „B” cég fizeti a törlesztő-részleteket és a kamatot.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a kezességvállalással összefüggő számvitelre, társasági adóra, személyi jövedelemadóra és illetékre vonatkozó fontos tudnivalókat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.