Kevés a havi fixe, jutalékra dolgozik? Így számoljon a családi kedvezménnyel!

Megosztás Tetszik

Lehet-e göngyölíteni a családi kedvezményt, vagyis le lehet-e vonni az egyes hónapokban ki nem használt összeget a későbbi hónapokban kifizetett jutalom, prémium, egyéb jövedelmek után fizetendő adóból, illetve járulékból, vagy azt csak az év végi adóbevallásában tudja érvényesíteni a munkavállaló? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

Nem tudom levezetni az adótörvényből azt a gyakorlatban felmerülő kérdésemet, amely a kollégáimat is megosztja, hogy nevezetesen a ki nem használt előző hónapok gyermekkedvezmény-maradványát, egy évközi magasabb jutalomnál, figyelembe lehet-e venni a számfejtés során, vagy csak év végén az éves adóelszámolás keretében? – kérdezte olvasónk. Hozzáfűzte még, hogy 1988 óta az volt az szja alapelve, hogy munkavállalók esetében, a havi kedvezmény-lehetőségekkel élve kell kiszámolni az szja-t, és a lehető legkevesebb év végi adókülönbözetet hagyni.

Kérdését egy üzletkötő munkakörének bemutatásával szemléltette: a munkavállaló havi fix bére mondjuk 150 ezer forint, és van 3 gyermeke. Negyedévenként kapja meg a bérhez kötődő jutalékot. Felmerül a kérdés, hogy az érintett munkavállalónak miért kellene az alacsony havi fix jövedelme miatt az adott hónapokban adót és járulékokat fizetnie, amit majd 10 hónap múlva, az éves adóbevallásában kaphat csak vissza.

Olvasónk tapasztalata szerint a különböző bérprogramok nem kezelik ezt a kérdést egységesen, ezért kérte szakértőnket, hogy segítsen értelmezni a családi adókedvezmény idevonatkozó adó- és járulékelőlegeknél alkalmazható módszereket.

A Szja tv. 49. §-ának változatlan (3) bekezdése a következőket mondja ki: „az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett”.

Surányi Imréné álláspontja szerint ennek alapján továbbra is mód van a göngyölítésre, vagyis az adóév során történő kifizetéseknél jelentkező adókülönbözet minimalizálására. Mivel ilyenkor lényegében minden kifizetéskor kvázi adóbevallás módjára kell megállapítani az adót, értelemszerűen figyelembe kell venni a Szja tv. 29/B. §-ának (6) bekezdését is.

E szerint: „ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adó-megállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).”

Az egyes bérszámfejtő programok eltéréseit érdemes a fejlesztőkkel tisztázni.