hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iskolakezdési támogatás 2021

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Tanévkezdéskor sok munkáltató juttatásokkal, hagyományosan úgynevezett iskolakezdési támogatással segíti a tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóit. Kérdés, milyen adózási feltételek mellett lehetséges az érintett dolgozók jelentős kiadásainak munkáltatói mérséklése.

A hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban: szja-törvény) 2019. január 1-jétől már nem tartalmazza az „iskolakezdési támogatás” adózására vonatkozó korábbi kedvező előírásokat, így az ilyen címen adott juttatásokra is a törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

A támogatás pénzben, utalvány formájában, természetben is adható értékhatár nélkül, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. Fő szabály szerint a juttatás révén az abban részesülő magánszemélynek jövedelme keletkezik, amelynek közterheit a juttatóval fennálló jogviszonya szerint, ennek hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni szja-törvény 46. § (7)–(10) bekezdéseit, valamint a a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 77. § (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.

Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.

Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély egyéb jövedelmeként adóköteles.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan lehet és érdemes kedvezőbb feltételekkel juttatásokat adni tanévkezdéskor!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla utalása

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

NAV ingó árverése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Bizalmi vagyonkezelő

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink