Ingyen krumpli, ingyen ebéd: mikor, kinek kell adót fizetni?

Megosztás Tetszik

Az ingyenesen osztogatók jó, ha tudják, hogy a különféle akciókban történő juttatások után nem mindig, de előfordulhat, hogy adókötelezettség keletkezik. Összeírtuk a szabályokat.

Egyházak, önkormányzatok, cégek, pártok, civil szervezetek, magánszemélyek hétről-hétre szerveznek ingyen ebédet, burgonya-, alma-, tűzifa- stb. osztást, „fogd meg és vidd el” jótékonysági akciókat nyugdíjasoknak, gyermekeknek, hátrányos helyzetűeknek, vagy más céllal bárkinek.

Az események szervezőinek többnyire nem, a juttatásokban részesülőknek biztosan nem jut eszébe, hogy esetleg adót kellene fizetni. Pedig a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 7. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében fő szabály, hogy ha valamely juttatás szokásos piaci értékét a magánszemély nem vagy csak részben köteles megfizetni a juttatónak, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak a törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet az adóköteles jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni, azaz vagy a juttatónak, vagy a magánszemélynek közterheket kell fizetnie.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mit mondanak a jogszabályok a jótékony akciókról!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.