hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet 10 százaléknál kevesebb az szja: ezt tervezi Orbán Viktor

  • MTI/Adózóna

A miniszterelnök szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban tíz százalék alá csökkenthetnék a személyi jövedelemadót (szja) – közölte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A reklámadóról szólva leszögezte: a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselésből.

A jövedelemadó-csökkentéshez a mai 2-4 százalékos helyett tartósan 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen – fogalmazott Orbán Viktor. Leszögezte: amíg a jelenlegi koalíció kormányoz, biztosan kell szektorális különadót fizetni Magyarországon, mert "a mi felfogásunk az, hogy akinek extra magas jövedelme van, annak többet is kell vállalnia a közterhekből".

Ezzel összefüggésben szóba került a reklámadó is, amelyet szintén azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. "Nem kényszer van, hanem igazság van" – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését.

Kijelentette: a szakmai egyeztetések megtörténtek, minden háttérszámítás rendelkezésre áll, és "be fogunk szedni 9-10 milliárd forintot egy olyan szektortól, amely nagy méretű, és nagyon nagy profittal dolgozik". Olyan szektorális adóról van szó, amely más ágazatokban már létezik, most a reklámszektorra is kiterjesztik – magyarázta. A média tiltakozására reagálva megjegyezte: "a bankárok is ezt tették, jobb- és baloldali bankárok egy platformon tiltakoztak", hiszen "senki nem szeret adót fizetni", pláne azok nem, akik nagyon sokat keresnek.

A reklámadó elleni érvekkel, az esetleges negatív hatásaival kapcsolatban szintén a bankszektorból hozott példát: a bankadónál "a bankárok azt mondták, nem lesz hitelezés (...), és majd ki fognak vonulni a bankok. Én úgy látom, a bankszektor Magyarországon jól működik".

Az erre a ciklusra szóló legfontosabb személyes elkötelezettségének Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottság kialakítását nevezte. Azt mondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon is munkát, és így a saját erejéből tarthassa el magát.

Ezzel kapcsolatban jelezte, a következő időszakban nőni fog a kormány közmunkaajánlatának mérete és szervezettsége, mert – különösen válság idején – mindig lesznek olyanok, akik a piacon nem kapnak munkát. "Mi nem kompenzálni akarjuk az embereket azért, mert nincs munkájuk, hanem munkalehetőséget akarunk nekik teremteni" – hangsúlyozta.

A fővárosi önkormányzati választási rendszer átalakítására kitérve a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy Budapest közigazgatását is át kellene gondolni egy többéves munkával. Szerinte az őszi önkormányzati választás után, ebben a kormányzati ciklusban érdemes megalkotni egy új Budapest-törvényt, amellyel "a következő több évtizedben stabil működést adhatunk a fővárosnak".

A Fővárosi Közgyűlés átalakítását úgy kommentálta: együttműködési kényszer lesz a kerületi polgármesterek és a főpolgármester között, és szerinte a mostani körülmények közepette ez a lehető legjobb megoldás.

Európai ügyekről szólva Orbán Viktor azt mondta: Európában ma egy "lopakodó birodalomépítés" zajlik, "részletszabályok módosításával az unió alapszerződésének módosítása történik gyakorlatilag lépésről lépésre". Ezt az Európai Bizottság elnökének kiválasztásával hozta összefüggésbe, mert –folytatta – az az igény fogalmazódott meg, hogy az Európai Parlamentben helyet foglaló pártok csúcsjelöltjeit a tagállami miniszterelnökök automatikusan jelöljék a bizottság élére.

Ez egy "lopakodó alkotmánymódosítás" Európában – erősítette meg meggyőződését, hozzátéve, szerinte arra kell készülni, hogy Brüsszelben folyamatosan lesznek a nemzetállami hatásköröket kisebbíteni akaró kísérletek, amelyeket "nekünk alkotmányos érveléssel meg kell akadályozni".

Hozzáfűzte egyúttal, hogy a napokban Portugáliába utazik egy európai néppárti csúcstalálkozóra, ahol "azt az álláspontot fogjuk képviselni – vagyunk jónéhányan –, hogy (...) először nem a személyről kell dönteni, hanem Európa megújulásának legfontosabb pontjait kell meghatározni". Ezt követően pedig olyan európai bizottsági elnököt kell választani, aki ezt a programot hajlandó végrehajtani.

A rendszerváltás óta eltelt időszakról is kifejtette véleményét, mely szerint 1990-ben volt az első rendszerváltás, amely egy átmeneti korszakot, egy liberális rendszert eredményezett, ahol csak az egyéni érdekekre összpontosítottak, ezt azonban – mint fogalmazott – "2010-ben lezártuk, és egy második rendszerváltást hajtottunk végre", amelyben "az új, nemzeti alkotmány a közjóból indul ki".

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink