Gyermekes anyák kedvezménye 2026-tól

Megosztás Tetszik

A 30 év alatti, valamint a négy- vagy többgyermekesek, illetve a háromgyermekes anyák keresőtevékenységből származó jövedelmeire vonatkozó kedvezményt 2026. január 1-jétől a 40. életévüket még be nem töltött anyák is igénybe vehetik. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Fontos! Ha az egyidejűleg egynél több jogcímen levonható kedvezmények együttes összege az összevont adóalapot meghaladja, a levonható összegeket nem arányosan csökkentve, hanem kötelezően egymást követően lehet igénybe venni, így a jogosultnál le nem vonható összeg elveszik, kivéve, ha az más jogosulttal megosztva érvényesíthető.

Az összevont adóalapból egymást követő sorrendben levonható kedvezmények a következők [Szja tv. 29/H § szerint]:

– a 30 év alatti anyák kedvezménye,

– a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, a három gyermeket nevelő anyák, a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

– a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,

– a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

– a személyi kedvezmény,

– az első házasok kedvezménye,

– a családi kedvezmény.

A továbbiakban a gyermekes anyákat érintő szabályokat ismertetjük.

Az anyák kedvezményére vonatkozó szabályokat

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
– a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény,
– a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény,
– a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény

tartalmazzák.

Mit jelent a gyermekes anyák kedvezménye?

A kedvezményre jogosult gyermekes anyák életük végéig az Szja tv. 29. paragrafusa szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmeik együttes összegét csökkenthetik a jogosultságuk időszakában munkával, tevékenységgel szerzett következő jövedelmek (a továbbiakban: keresőtevékenységből származó) összegével:

– A bérnek minősülő jövedelem [Szja tv. 3. § 21. pont]:

• munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

– A bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (például az összevont adóalapba tartozó béren felüli juttatások), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét.

Nem önálló tevékenységnek minősül [Szja tv. 24. § (1) bekezdés]:

• a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
• nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• az országgyűlési képviselői tevékenység,
• a nemzetiségi szószólói tevékenység,
• az állami projektértékelői jogviszony.

– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül [Szja tv. 29/D § (2) bekezdés c) pont]:

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.

Ha az anya kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem (a kedvezményként levonható összeg) másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi összes jövedelmének a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A keresőtevékenységből származó jövedelmek felsorolásában nem szereplő minden más jövedelem (bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó vagy egyéb jogcímen szerzett jövedelem, az osztalék és más külön adózó, valamint az ekhós jövedelem) esetén viszont az anyák kedvezményére jogosultak továbbra is adókötelesek.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN részletezzük

• a harminc év alatti anyák kedvezményére jogosultakra,
• a három-, négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményére jogosultakra,
• a kétgyermekes anyák kedvezményére jogosultakra, valamint
• a családi adókedvezménnyel történő együttes érvényesítésre

vonatkozó tudnivalókat.