hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az 1%-os szja-felajánlás igénylésének feltételei és felhasználása civilszervezeteknél

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

Meghatározott feltételeket kell teljesíteniük azon civilszervezeteknek, amelyek a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 százalékokat szeretnék fogadni.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 4. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket, amelyeket a fogadó félnek – tehát a civil szervezetnek – teljesíteni kell, hogy a felajánlást fogadhassa. A feltételek, hogy kik fogadhatják a felajánlást az alábbiak:

– a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti – egyesület vagy két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány, ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek (azaz közvetlen politikai tevékenységet nem folytat),

– a Magyar Tudományos Akadémia,

– a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény,
– az országos szakmúzeumok,
– az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba,

– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény,

– a Nemzeti Együttműködési Alap.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmények az alábbiak:

– Magyar Állami Operaház
– Magyar Országos Levéltár
– Országos Széchenyi Könyvtár
– Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény) 1. mellékletében több mint 70 kedvezményezett található.

Amennyiben egy adott civilszervezet a feltételnek megfelel, az nem jelenti automatikusan a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy felajánlásokat fogadni is tudja. Ehhez szükséges egy regisztrációs folyamat lefolytatása a NAV-nál, melynek keretében az adóhatóság a részére teljesített nyilatkozatot közvetíti.

A kapott támogatásokat a civilszervezetnek költségvetési támogatásként kell felhasználnia, és közcélú tevékenységre kell fordítania. A közcélú tevékenység az, amely a létesítő okiratba is bekerült. Ezt a NAV a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 7. paragrafusának (7) bekezdés alapján ellenőrizni jogosult.

A közcélú tevékenységre történő felhasználás mellett, a civilszervezetnek lehetősége van – szigorú keretek között – a működési és reklámköltségeibe is bevonni a felajánlást a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény 7. paragrafus (9) és (10) bekezdései alapján. A működési költségekre fordítható összeg a felajánlásból felhasznált összeg 25 százaléka, maximum 25 millió forint lehet. Működési költségnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti személyi jellegű ráfordítás [2000. évi C. törvény 79. §], valamint a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai [2000. évi C. törvény 83. § (3) bekezdés]. A reklámköltségekre fordítható összeg nem lehet több a felajánlásból felhasznált összeg 10 százalékánál, maximum 10 millió forintnál.

Mivel a felajánlás támogatásnak minősül, azzal el is kell számolni az adóhatóság felé. Ha valamilyen normál körülménytől eltérő helyzet áll fenn, azaz időközben megszűnik a felajánlás fogadására vonatkozó státusza a civilszervezetnek, vagy maga a szervezet megszűnik, akkor soron kívüli elszámolási kötelezettség keletkezik. Ha a beszámolás során az adóhatóság megállapítja a nem megfelelő felhasználás tényét, akkor a kiutalt és felhasznált összeget a NAV teljes egészében visszafizetteti a civilszervezettel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő helyi iparűzési adó 2023

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő iparűzési adó megosztása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink