Nagyon meg kellene emelnie a minimálbért Orbánnak

Megosztás Tetszik

Az Orbán-kormánynak nagyot kéne emelnie a nettó hatvanezres minimálbéren, ha nem szeretné, hogy a jövő évi adótörvények miatt a legrászorultabb 1,2 millió polgár elpártoljon tőle. Ha marad a mostani minimálbérszint, a munkavállalók havi tízezerrel visznek haza kevesebbet, mint idén. De nem csak ők: 140 ezer forint nettó alatt mindenkit ez a veszély fenyeget.

A legrosszabbul a minimálbéreseket érinti a jövő évi kormányzati megszorító csomag. Ahhoz, hogy a minimálbérre bejelentettek nettó fizetése valóban ne csökkenjen, 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. A minimálbér jelenlegi összege 78 ezer forint, a középfokú végzettségűeké 94 ezer forint - írja a hvg.hu.

Vagyis a kormányzatnak, ha azt akarja, hogy a minimálbéren dolgozók ne bukjanak az új adótörvényeken, a képzettség nélküliek minimáljövedelmét az érettségihez, illetve szakiskolai végzettséghez kapcsolódó ún. garantált bérminimum szintjére kellene feltornásznia.

Majd a vállalkozók megoldják

A közel 20 százalékos emelés általában is befolyásolná a munkajövedelmeket, nyomás alá helyezné a munkaadókat, és rontana a hazai munkaerőpiac versenyképességén. Ezzel az ügy ráadásul még mindig nem lenne megoldva, hiszen az adótörvények miatt a 140 ezer forint nettó bérig rosszabbul járnak a munkavállallók.

Cséfalvay Zoltán államtitkár az RTL Híradónak elismerte, hogy a minimálbér emelésének felvetése jogos az egykulcsos adó bevezetése miatt, és szerinte a vállalkozások a náluk maradó társasági adóból képesek is lesznek a munkabérek emelésére azok körében, akik az új adótörvények miatt rosszul járnának. Ezen túl pedig eddig legfeljebb a bérkommandóról lehetett hallani, mint ami munkába állva majd rákoppint a renitens munkaadók fejére, ha elmismásolnák a bérek megfelelő szintű emelését.

Ezzel a kormány a maga részéről láthatólag el is sasszézna a felelősség elől, pedig a fő ütőkártya Orbánék kezében van. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény júliusi elfogadásával, valamint a Munka törvénykönyve módosításával a kormány ettől az évtől saját jogkörben, rendeletben határozhatja meg a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot.

Orbánék óvatossága számos okból érthető: elég csak a megtépázott világgazdasági helyzetben a munkanélküliségi rátára vagy a cégek beruházási hajlandóságára tekinteni – egy jelentősebb minimálbér-emelés semmiképp sem segítene a foglalkoztatás növelésében.

A cikk folytatását itt olvashatja.