adozona.hu
Fejlesztési tartalék felhasználása nyílt végű pénzügyi lízingnél
//adozona.hu/szamvitel/Fejlesztesi_tartalek_felhasznalasa_nyilt_ve_X55DCU
Fejlesztési tartalék felhasználása nyílt végű pénzügyi lízingnél
Fel lehet-e használni korábban képzett fejlesztési tartalékot nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérelt személygépkocsinál? – kérdezte olvasónk. Ugyan a tulajdon nem a cégnél van, de jogszabály alapján a nyilvántartása a cégen belül történik – magyarázta. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 7. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék).
A fejlesztési tartalék feloldásakor figyelemmel kell lenni ugyanezen passzus (15) bekezdésében foglalt tárgyi korlátokra, mely alapján az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel bizonyos célokra, például nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címén, de a fentiek között nem szerepel sem a pénzügyi lízing, sem a személygépkocsi.
A pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszköz is beruházásnak minősül, és azt a lízingbe vevő könyveiben eszközei között tartja nyilván, valamint értékcsökkenést számolhat el utána. A fentiek alapján sem a számviteli törvény, sem a Tao. törvény nem tiltja, hogy a beszerzést a fejlesztési tartalék terhére számolja el a vállalkozás. (Természetesen ilyen esetben a fejlesztési tartaléknál leirt szabályok – például a feloldás, az értékcsökkenés el nem számolhatósága a Tao.-nál – itt is érvényesek lesznek.)
A meghatározó a kérdésnél az, hogy megfeleljen a beruházás és pénzügyi lízing fogalomnak. Az Szt. pénzügyi lízing definíciója visszautal a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) szóló pénzügyi lízing definícióra, aminek való megfeleltetés a döntő.
Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:
Kérjük vissza az egyes cikkekhez a kommentek számát a nyitóoldalra!
A válaszban nem az volt, hogy melyik év fejlesztési tartalékát használja fel, hanem az, hogy a fejlesztési tartalék miként képezhető.
2019-ben a képzésre a régi szabályt írni, ... finoman szólva: nem szerencsés.
A cikk leadje így szólt: Fel lehet-e használni KORÁBBAN képzett fejlesztési tartalékot nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérelt személygépkocsinál? – kérdezte olvasónk. 😊
Egyébként továbbra is örömmel fogadjuk olvasóink kommentárjait. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a hozzászólások száma bárkit is befolyásolna reagálási szándékában.
Üdvözlettel.
A kérdés eleje kijelenti, hogy mi a helyzet a fejlesztési tartalékkal, dátum, vagy vonatkozási idő nélkül. Én ezt biztosan nem így közöltem volna. Egyrészt azért, mert nem releváns, másrészt azért, mert a válasz időpontjában pont nem ez a szabály.
Jó lenne a kommentek számát visszarakni a címoldalra. Gondolom nem véletlen, hogy erre nem volt reagálás. Persze be is lehet tiltani a kommenteket, az lenne csak igazán tetsző a szerkesztők számára. Az olvasóbarát tartalom persze nem az én érdekem, hanem a kiadóé.
Szakértőnk kiegészítése: Természetesen, ha valaki 2019-ben képez fejlesztési tartalékot, akkor az ez évtől hatályos szabályok szerint nagyobb potenciális összeggel gazdálkodhat:
a Tao tv. 7. § (1) bekezdés f./ pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti „az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,”…
Üdv.
Megjegyzés:
A válasz egy konkrét kérdésre vonatkozott, ami viszont egy múltban (2019 előtt) megképzett fejlesztési tartalékról szólt, amikor még a hivatkozott szabály szerint kellett képezni a tartalékot, ugyanis a 2019. évi fejlesztési tartalék képzés 2019-től él, s a kérdező nyilván nem e szerint járt el a múltban.
A fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint lehet (nem pedig 500 mFt).
Kellene egy lektor.
A hozzászólások számát nem volt szép eltüntetni a nyitóoldalról.