Behajtási költségátalány külföldi partnerrel szemben?

Megosztás Tetszik

Belföldi és külföldi partner közötti fizetési késedelem esetén – vagyis akkor, ha egy belföldi, számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany késedelmesen fizet egy külföldi partnerének – is alkalmazni kell a behajtási költségátalányra vonatkozó rendelkezéseket? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

A behajtási költségátalányról – 2016. március 23-ától – új törvény, a 2016. évi IX. törvény (Bhk. törvény) rendelkezik, és ezzel egyidejűleg a Polgári törvénykönyv (Ptk.) korábbi előírása hatályát vesztette. A Bhk. törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az új törvényben a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt (a késedelem bekövetkezésétől számított egy év) a Bhk. törvény hatályba lépésétől kell számítani.

Az új jogszabály előírásai és a korábban hatályos rendelkezések közötti fontosabb eltérések a következők:

1. Definiálja a törvény a vállalkozót, amely alatt szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezetet ért, akkor is, ha az adott tevékenységet egyetlen személy végzi. A definíció nem szűkíti le a fogalmat a belföldi szervezetekre, így – szakértőnk megítélése szerint – a tagállamban működő vállalkozókkal kötött szerződések alapján is fennáll e kötelezettség, tekintettel arra is, hogy az alapja európai parlamenti és tanácsi irányelv.

2. A behajtási költségátalány a jogosult igényeként lett megfogalmazva, ellentétben a Ptk. előírásával, amely a kötelezett kötelezettségeként fogalmazta azt meg.

3. A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti, míg a Ptk. ilyen határidőt nem tartalmazott. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén annak időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. A Ptk. szerint a kötelezettség a késedelem napján keletkezett, függetlenül attól, hogy a jogosult azt kérte volna.

4.  A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az arra irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti; ilyen mentességet a Ptk. nem tartalmazott.

A Bhk. törvény hatályba lépéséhez kapcsolódóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) átmeneti rendelkezése a kötelezettnél kötelezettségként kimutatott behajtási költségátalány egyéb bevételekkel szembeni megszüntetéséről rendelkezik, ha a Bhk. törvény hatályba lépéséig azt tőle a jogosult nem követelte. E rendelkezést összevetve a Bhk. törvény azon előírásával, amely szerint a folyamatban lévő ügyekben a jogvesztő határidőt a Bhk. törvény hatályba lépésétől kell számítani, arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kötelezett ugyan kivezeti a kötelezettséget, de a jogvesztő határidőn belül a jogosult azt kérheti, és ha kéri, akkor azt teljesíteni kell [Bhk. törvény 2. § 3. pont, 3. § (1)-(3) bekezdés, 5-7. §, Szt. 177. § (56) bekezdés].