Amikor komolyan érdemes elgondolkodni fejlesztési tartalék képzésén

Megosztás Tetszik

A társaságiadó-kötelezettség optimalizálásának egyik eszköze lehet a fejlesztési tartalék képzése. Cikkünkben a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó néhány gyakorlati kérdésre világítunk rá.

A fejlesztési tartalék a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerint az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség. A társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előtti eredmény a képzés évében csökkenthető a megképzett fejlesztési tartalék összegével. Ha a vállalkozás él a fejlesztési tartalék képzésének lehetőségével, az ebből megvalósuló beruházásokra a fejlesztési tartalék összegéig nem számolható el értékcsökkenés társaságiadó-szempontból, így a fejlesztési tartalék tulajdonképpen egy előrehozott, egyösszegű értékcsökkenés.

A vállalkozás a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, de a beruházás nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címén, vagy olyan tárgyi eszközzel kapcsolatos beruházás, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.

Ha a vállalkozás nem, vagy nem teljesen használja fel a lekötött fejlesztési tartalék összegét a megadott határidőig, akkor a fel nem használt összeghez kapcsolódó, addig be nem fizetett társasági adót és az azzal összefüggésben keletkezett késedelmi pótlékot a lejárati dátumot követő első hónap utolsó napjáig kell megállapítani és megfizetni.

A fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban érdemes lehet átgondolni néhány gyakorlati kérdést is, az alábbiak szerint.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan számolható el értékcsökkenés fejlesztési tartalékból megvalósuló beruházásokra!